Olykor a mamának van igaza

Tudja meg az igazságot néhány széles körben elterjedt, egészséggel kapcsolatos makacs tévhitről

Kapcsolódó cikkek

Tévhit: A cukorfogyasztás hiperaktívvá teszi a gyereket.
Tény:
Tizenegy évvel ezelőtt Mark Wolraich, a fejlődési és viselkedési zavarokkal foglalkozó oklahomai gyermekorvos 48 gyermeket három különböző, szigorúan ellenőrzött diétára fogott. A gyerekek három héten keresztül finomított szénhidrátban dús ételeket fogyasztottak, majd a következő kétszer háromhetes periódusban a cukrot édesítőszerekkel, illetve szacharinnal helyettesítették. A szülők egyik étrendnél sem vettek észre semmiféle változást gyermekeik viselkedésében.

Majdnem két évvel később Wolraich 23 vizsgálat eredményeit összevontan elemezte. A vizsgálatok többsége kapcsán a kutatók laboratóriumi körülmények között cukrot adtak gyerekeknek, és a viselkedésükben bekövetkező változásokat figyelték. – Ezúttal sem volt semmiféle változás – mondta Wolraich.

Összefoglalva: Wolraich szerint néhány gyermeknél az ételérzékenység kiválthat viselkedési változásokat is, ezért a kérdés további vizsgálata mindenképpen indokolt. De érzése szerint azt az elgondolást, miszerint a cukor feltétlenül hiperaktív viselkedést okoz, többnyire már sikerült megcáfolni. A valódi bűnös sokkal inkább az édességekben található adalékanyagok sora lehet. Egy nemrégiben Angliában készült vizsgálat azt mutatta ki, hogy a mesterséges ételszínezékek és a benzoát tartalmú tartósítószerek kis mértékben ugyan, de észrevehetően hátrányosan befolyásolták a kisgyermekek viselkedését.

Tévhit: A gyerek attól is megfázhat, ha nagyon fázik.
Csak vírusok okozhatnak megfázást, a levegő hőmérséklete nem. Egy kutatás során a kísérleti alanyokat arra kérték, hogy órákig üljenek egy hideg szobában, miközben lábukat egy vödör jéghideg vízben áztatták – ennek ellenére nem lettek betegek. Ha van is kapcsolat a megfázás és a hideg között, azt a kutatóknak nem sikerült kimutatniuk.

Tény: Valóban gyakoribbak a megfázások a hidegebb hónapokban. Erre a legelfogadottabb magyarázat a zsúfoltság elmélete: hideg időben a gyerekek több időt töltenek fedett helyen, ahol az egymáshoz való közelségük miatt a fertőzést könnyebben adják át egymásnak.

Összefoglalva: Csak a kórokozókat okolhatjuk. Jack Gwaltney, a Virginiai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője szerint egyértelmű, hogy a megfázás a gyerekek orránál kezdődik.

Tévhit: A csecsemőket minden nap meg kell fürdetni.
Tény:
A csecsemők arcát, kezét és popsiját valóban minden nap le kell mosni, de szakértők szerint nem szükséges a napi rendszerességű, egész testet érintő fürdetés.

Összefoglalva: „A rendszeres fürdetés inkább szépségápolási kérdés, nem pedig higiénés elvárás” – írja dr. Elmer Grossman mindennapi gyerekápolásról szóló könyvében. Ha a baba fürdetését kellemes társas élményként éli meg, és nem szárítja a kicsi bőrét, akkor nyugodtan végezheti akár naponta is.

Tévhit: Ha a lázcsillapító nem hat, akkor komoly a baj.
– Ha a láz nem reagál a megfelelő adag lázcsillapítóra, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető nagyon súlyos beteg – mondja Jack Newman, torontói gyermekorvos.

Ha a láz nem reagál a megfelelő adag lázcsillapítóra, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető nagyon súlyos beteg

Tény: A láz általános tünet – többnyire a fertőzésé.

Összefoglalva: Ha az ismert orvosi bölcsesség szerint „a gyereket kezeljük, és nem a lázat”, ezért a többi tünetre (fejfájás, hányás, fájdalom, torokfájás, levertség) is oda kell figyelni. Bajt jelez, ha a gyerek aluszékonnyá, elesetté válik, kiszárad. A Kanadai Gyermekorvosok Szövetsége azt javasolja, hogy 39 fokos láz felett keressük fel az orvost, csecsemőknél pedig a végbélben mért 38,5 fokos láznál, mivel nekik gyorsabban romolhat az állapotuk.

Tévhit: Ha nem távolítjuk el az egész szálkát, vérmérgezés alakulhat ki.
A szülők gyakran hősies (és fájdalmas) küzdelmet folytatnak egy-egy szálka eltávolításáért, abbéli félelmükben, hogy az esetleg bentmaradó rész begyulladhat és vérmérgezést okozhat. De Patricia Wren, a halifaxi IWK Egészségügyi Központban dolgozó sürgősségi gyermekorvos szerint: – A szálka idővel magától kijön, anélkül hogy súlyos fertőzést okozna.

Tény: A szervezet idegen testként kezeli a szálkát, és gyulladásos reakció lép fel ellene. Ez pirosodással, enyhe duzzadással és gennyesedéssel járhat, ami kilöki a szálkát a felszín felé.

Összefoglalva: – Ha a gyereknek tényleg fáj, akkor el kell távolítani – mondja Wren. Ha eltávolította, jóddal fertőtlenítse a sebet. Ha nem tudja eltávolítani a szálkát, forduljon orvoshoz.

Tévhit: Jobb, ha gyermekkorban átesik az ember a bárányhimlőn.
Igazából ez nem tévhit – de semmiképpen nem igaz a három hónapnál fiatalabb csecsemőkre, vagy azokra, akiknek rossz az immunrendszere. Náluk nagyobb eséllyel alakulhatnak ki szövődmények.

Tény: Nemrégiben egy francia vizsgálat során kiderült, hogy minél idősebb korban kapja el valaki a bárányhimlőt, annál nagyobb valószínűséggel kerül súlyos szövődmények miatt kórházba. – Nyilvánvaló, hogy veszélyesebb felnőttkorban elkapni a bárányhimlőt – mondja Tim Mailman, az IWK Egészségügyi Központ fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője. A betegség serdülőkorban általában súlyosabb lefolyású, ekkor a szövődmények kialakulása is valószínűbb, mint a kisgyermekeknél.

Összefoglalva: Most, hogy a bárányhimlő elleni védőoltás széles körben hozáférhető, elkerülhető a betegség – mondja Mailman. Az oltás 12 hónapnál idősebb gyermekeknek ajánlott. 1 és 12 év közötti gyerekeknek 1 adag szükséges, míg a 13 éves, és ennél idősebb gyermekeknek már két oltás szükséges, 4 hetes eltéréssel beadva.

Tévhit: A gyerek szemének árt, ha túl közelről nézi a tévét.
A Kanadai Szemészeti Társaság szerint ez nem igaz.

Tény: A gyerekek a szemük megerőltetése nélkül is jól tudnak fókuszálni közelre – könnyebben, mint a felnőttek –, ami megmagyarázza, hogy miért is szeretnek annyira közel ülni a tévéhez.

Összefoglalva: A közvetlen közelről tévénézés ugyan nem árt a gyerekek szemének, ha ez szokássá válik, az annak a jele is lehet, hogy valami nincs rendben a látásával, és érdemes megnézetni.

Tévhit: Közvetlenül evés után veszélyes az úszás.
Persze öt medencehossz gyorsúszás nem javasolt egy főétkezés után és kellemetlen is. Eddig semmilyen vizsgálatot nem végeztek arról, hogy a lakomázás és az úszás vezethet-e fulladáshoz.

Tény: A kanadai Vöröskereszt szerint az adatok azt mutatják, hogy a csecsemők fulladását legtöbbször az okozza, ha egyedül hagyják őket a fürdőkádban, a kisgyermekek akkor vannak a leginkább ilyen veszélynek kitéve, ha felügyelet nélkül hagyjuk őket a medencénél, míg a nagyobb gyerekek folyókban és tavakban vannak a legkevésbé biztonságban.

Összefoglalva: Valódi veszélyt csak az elővigyázatosság és a felügyelet hiánya jelenthet.