Orvosi vívmányok 2011

Csodaszámba menő újdonságok a nyomtatott pótbőrtől a szuperbacik ellen felhasználható csótányagydúc-kivonatig

Kapcsolódó cikkek

December 30-ára, mire Goldent kórházba vitték, a szíve jóformán fölmondta a szolgálatot. A férfi szívtranszplantációra szorult, várólistára tették. Az Egyesült Államokban évente megközelítően 3500-an várnak szívátültetésre, de csak 2100 ilyen műtétet végeznek el. Az igények mindig nagyobbak, mint a kínálat, és a betegek gyakran évekig várnak megfelelő szívre.

Golden az átlagosnál is rosszabb esélyekkel indult: nulla Rh-pozitív vércsoportja és 190 centis testmagassága számottevően csökkentette annak valószínűségét, hogy alkalmas szervet találjanak neki. Orvosai azonban addig is átmeneti megoldáshoz folyamodtak: mesterséges szívet kapott.

Az európai országokban, valamint Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában használatos műszív nem új eszköz, de az arizonai székhelyű SynCardia Systems Inc. a közelmúltban új lendületet adott az alkalmazásának. Az ideiglenesen mesterséges szívet kapó betegek egyelőre kórházba kényszerülnek, ahol egy kétmázsás géphez kötik őket.

Tavaly azonban a SynCardia az Egyesült Államokban elsőként kezdett egy hordozható szívmotor próbaüzemeltetésébe. A mindössze hatkilós, kenyérpirító nagyságú Freedom driver („Szabadság meghajtó”) készülék viszonylag normális otthoni életvitelt tesz lehetővé a betegeknek, amíg átültetésre várnak. Don Isaacs, a SynCardia alelnöke szerint mihelyt befejeződik a jelenleg hatvan beteg bevonásával végzett vizsgálat, az illetékes szakhatóság eldöntheti, jóváhagyja-e általános használatra az eszközt. A szív és a meghajtó 124 700 dollárba kerül.

Troy Golden 2010. szeptember 15-én az Oklahoma City-i Integris Baptista Kórházban kapott műszívet. Egy hónap múlva engedték haza. Freedom drivere hálózati árammal és akkumulátorral egyaránt működtethető. Amikor a férfi kocsiba ül, éppúgy töltheti az akkumulátort a szivargyújtóról, ahogy a mobiltelefonjáét szokta. Golden most otthonában élvezi családja meg két szeretett Yorkshire terrierje, Sámson és Delila társaságát. – Egyértelműen jobban érzem magam, mint a beavatkozás előtt – mondja. – Most már tudok járni. Nagyon izgalmas, ami történt velem.

Nyomtatott új bőr
Képzelje el, hogy a közönséges, otthoni számítógépes nyomtatóéhoz hasonló technikával juttatnak fel új hámsejteket az égett bőrfelületre. A winston-salemi (Észak-Karolina) Wake Forest Egyetem Regeneratív Gyógyászati Központja éppen erre használja „bioprinterét”. A berendezés lézersugárral tapogatja le a sérülést, megállapítja annak méreteit, majd számítógép vezérletével helyezik a sebre a hámsejteket, pontosan oda, ahová kell.

A bionyomtatót eddig csak egereken tesztelték, de az eredmények azt mutatják, hogy az égési sebek a megszokottnál két héttel hamarabb gyógyulnak. Ez a bionyomtatás válthatja föl a bőrátültetés fájdalmas procedúráját, amelynek során más testrészről vett bőrrel fedik be a sérült felületet. Az alanyok saját hámsejtjei laboratóriumban tenyészthetők, és az így nyert anyagot töltik a nyomtatóba. – Hatheti sejttenyésztés után az egész test befedhető – mondja dr. Anthony Atala, a gyógyászati központ igazgatója.

Állapot: klinikai kipróbálás körülbelül három-öt év múlva.

Állapot: a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok eredményeitől és a szakhatósági jóváhagyástól függően kerül forgalomba (döntés 2011-ben várható).

A petefészekrák új gyógymódja
A közelmúltban a kanadai Brit Columbia tartomány onkológiai intézetében olyan felfedezést tettek, amely akár harminc százalékkal csökkentheti a petefészekrák miatti halálozást. Dr. Sarah Finlayson, az intézet petefészekrák-kutatási programjának nőgyógyászati onkológusa ugyanis kiderítette, hogy a petefészekrák leginkább halált okozó válfaja nem is magából a petefészekből, hanem a petevezetékből ered.

Ezért az onkológiai intézet a sebészi gyakorlat megváltoztatását sürgeti. Ha idősebb nő esik át méheltávolításon, jellemzően a méhével együtt a petevezetéket és a petefészket is kiemelik. A fiatalabb, még a változás kora előtt álló betegeknél azonban ilyenkor rendszerint a helyén hagyják a petevezetéket és a petefészket.

– Ez sebészi megszokás – mondja dr. Finlayson, aki azt szeretné, ha a sebészek a beteg életkorától függetlenül eltávolítanák a petevezetéket. – Ha a méh elvész, már semmi szükség a petevezetékre, hiszen annak egyetlen feladata az, hogy utat biztosítson a petesejt és a hímivarsejt találkozásához. Semmi másra nem jó. Hormonokat sem termel.

A doktornő petevezető-elkötés helyett is azt szorgalmazza, hogy a nőgyógyászok inkább távolítsák el a petevezetéket. – Ha egy nő végleges fogamzásgátlást igényel, akkor vagy kapoccsal szokták lezárni a petevezetéket, vagy kauterizálják, de benn hagyják. Azt szeretnénk, hogy amennyiben a petevezetékre többé nincs szükség, akkor lekötés vagy kauterizálás helyett vegyék fontolóra eltávolítását.

Dr. Finlayson 2009-ben az International Journal of Gynecological Cancer szaklapban tette közzé kutatási eredményeit, és szerinte ez a változtatás önmagában is számottevően csökkentené a petefészekrákos halálozást.

Állapot: a kanadai Szülészek és Nőgyógyászok Társasága most fontolgatja az új gyakorlat ajánlását.

Vote it up
614
Tetszett?Szavazzon rá!