Pártatlanul és félelem nélkül

Románia korrupcióellenes bajnoka, Laura Kövesi rács mögé küldött egy miniszterelnököt és sok más hatalmasságot

Kapcsolódó cikkek

Laura Codruţa Kövesi irodája előtt állandóan tévések tanyáznak. Nem akarnak lemaradni annak a sorozatnak a legújabb epizódjáról, amelyről a legtöbbet beszélnek Románia-szerte és amelyet az ország korrupcióval átitatott gazdasági és politikai vezető rétege az utóbbi 25 év legszörnyűbb drámájaként él át.

Sokan nem mutatkoznának szívesen a Ştirbei Vodă úti épület kapujában, amely Kövesi irodájába vezet. A halk szavú, 42 éves asszony a Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) irányítja, azt az egykor passzív intézményt, amely ma már fokozott erővel üldözi a korrupciót.

– Ez a higgadt, visszahúzódó nő lett a legfélelmetesebb és egyesek szemében a leggyűlöltebb személy Romániában – állítja Vladimir Tismăneanu politológusprofesszor, aki azt a bizottságot vezette, amelyet 1989-ben a Nicolae Ceaușescu idején elkövetett bűnök kivizsgálására hoztak létre. Kövesi, teszi hozzá, Románia 1989 utáni történelmének legnagyobb földrengését idézte elő.
 

Miután két évvel ezelőtt az ügyészségnek köszönhetően több mint ezer ember, köztük egy korábbi miniszterelnök és több prominens személyiség ügyében született elmarasztaló ítélet, Kövesi és stábja fokozta a nyomást: tavaly vádat emeltek a hivatalban lévő miniszterelnök, négy miniszter, tíz nagyobb város főpolgármestere, kilenc regionálistanács-elnök és a parlament 14 jelenlegi vagy korábbi tagja ellen. 2015 első kilenc hónapjában összesen 800 embert vádoltak meg korrupcióval.

Az ország miniszterelnöke ellen emelt vád szerint a szociáldemokrata Victor Ponta bűnrészesként érintett volt hamisításban, pénzmosásban és adócsalásban, amikor még 2012-es hivatalba lépése előtt ügyvédként tevékenykedett. A parlament elutasította a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, ezért nem vizsgálhatták a miniszterelnöksége alatt történt ügyeket.

Ponta minden vádat tagad, és azt állítja, az egész felhajtás „egy szakmailag teljesen alkalmatlan ügyész rögeszméje, aki tíz évvel ezelőtti valótlan helyzetekről és cselekményekről képzelődve próbálja a karrierjét építeni”. Mielőtt őt is megvádolták, Ponta nem bírálta Kövesi tevékenységét, és azt hangoztatta, hogy eredetileg az ő ötlete volt a nő kinevezése.

A bírósági eljárásra várva Ponta végül tavaly novemberben mondott le a miniszterelnökségről, miután egy 63 áldozatot és rengeteg sérültet követelő bukaresti tűzeset után hatalmas, a magas szintű korrupción feldühödött tömeg vonult az utcákra.

A Kövesi által vezetett DNA szerint az ügyészség csak a gyakran összefonódó román gazdasági és politikai élet régóta esedékes megtisztításával foglalkozik, ám a Kövesi célkeresztjébe kerülő személyek és szövetségeseik másként vélekednek.

Ők sztálinistának bélyegzik a nőt és az ügynökséget, amely elsősorban a lehallgatásra alapozza a tevékenységét, s ez a módszer Ceaușescu rettegett titkos rendőrsége, a Securitate eljárásait idézi.

Az ikonokkal díszített irodájában ülő Kövesi abszurdnak nevezi ezeket a vádakat. Mint mondja, ő és ügyésztársai 1989 után szerezték a diplomájukat, ezért fogalmuk sincs, milyen módszereket alkalmazott a Securitate. A lehallgatást nem a DNA találta fel, teszi hozzá, „és az egész világon élnek vele”, olyan országokban is, ahol nem volt kommunizmus.

Kritikusai – különösképpen a korrupcióért 2014-ben tíz év börtönre ítélt politikus és oligarcha Dan Voiculescu által irányított médiavállalkozások – fáradhatatlanul tevékenykednek azon, hogy befeketítsék Kövesit és az ügyészséget.

Voiculescu egyik napilapja, a Jurnalul National Kövesit Románia „sztálinista ügyészé”-nek nevezte, egyik tévécsatornája, az Antena 3 pedig Hitlerhez hasonlította, aki pénzt fogadott el egy gengsztertől.

Kövesi azt állítja, hogy hozzászokott már a gyalázkodásokhoz, majd megjegyzi: „A legaljasabb támadások és a legocsmányabb rágalmazások azoktól érkeznek, akiknek a tevékenységét a DNA vizsgálja.”

Októberben becsületsértési pert nyert az Antena 3 ellen, amiért a tévécsatorna kenőpénz elfogadásával vádolta Kövesit, illetve bemocskolta a gyerekét egyedül nevelő elvált asszony magánéletét.

Ám egy vádat elismer: – Azt hiszem, túlságosan makacs vagyok, bár ezt nevezhetjük következetességnek is. Szeretek a dolgok végére járni.

Kövesi mindig ügyelt arra, hogy politikai nézetei ne kerüljenek nyilvánosságra, és a romániai politizálásra jellemző érzelmileg túlfűtött stílus helyett szikár jogi nyelvezetet használ.

Édesapja nyomdokain haladt, amikor a kolozsvári egyetemen folytatott jogi tanulmányait befejezve az ügyészi pályára lépett. 1995-ben szerezte meg a diplomáját, később pedig különböző posztokon dolgozott a román igazságügyi rendszerben, amelyet folyamatosan azzal vádolt az Európai Bizottság, hogy politikailag elfogult és korrupt. Bár ellenfelei mélyen beleástak a múltjába, nem találtak semmit, ami beárnyékolná Kövesi tevékenységét.

Az egykori kosárlabda-játékosra, aki bukaresti otthonához közel dolgozik, nem vigyáznak éjjel-nappal testőrök, bár a hivatalos személyek védelmét ellátó Őrző-Védő Szolgálat rajta tartja a szemét. – Normális életet élek – válaszol a veszélyeket firtató kérdésre. – Moziba járok, meg edzőterembe. Olykor hazasétálok a munkából, mert az megnyugtat. Sokan meglepődnek azon, hogy magam vasalom a ruháimat vagy a hegyekbe járok túrázni.

Kövesi (2007-es válása után is megtartotta volt férje, a nagyszebeni Eduard Kövesi nevét) nem tulajdonít nagy jelentőséget annak a félelemnek, amelyet a román politikai elit körében keltett a tevékenységével. Másfelől az irodája falán egyik unokahúga festménye lóg: a mezőn álló madárijesztőre a fölötte keringő fekete madarak vetnek sötét árnyékot. – A látogatók szerint engem ábrázol Bukarestben – mondja.

Kövesi azt állítja, amikor hétköznapi emberekkel találkozik, senki sem kéri, hogy hagyja békén Voiculescut meg a többieket, akik ügyében a korrupcióellenes intézmény indított vizsgálatot. – Akárhányszor kimegyek a piacra, betérek egy boltba vagy beülök moziba, barátságos emberek szólítanak meg, akik gratulálnak, és arra biztatnak, hogy folytassam a munkát – meséli. – Romániában nem mindenki korrupt.

Egy felmérés szerint a románok 60 százaléka azt mondja, megbízik a Kövesi vezette DNA-ban, de a parlamenti képviselőkről csak 11 százalékuk állítja ugyanezt.

A 2003-ban alapított DNA éveken át csak az alacsony beosztású állami alkalmazottakat vette célba, és a befolyásos embereket futni hagyta. – Iskolai tanárok és vasúti kalauzok után nyomoztak. Nevetséges volt – mondja Sorin Ioniţă, az Expert Forum nevű bukaresti elemzőcsoport munkatársa.

A változás tíz éve következett be, amikor Monica Macovei lett az igazságügyi miniszter, s a törvényhozás kötelezte az ügyészséget, hogy ne csak a kishalakat üldözze. Az ügyészség erejét növelendő úgy módosították a működési szabályzatát, hogy köteles nyomozni minden ügyben, amelyben több mint 10 ezer eurós vesztegetés gyanúja merül fel és magas rangú állami tisztviselők is érintettek.

A román parlament többször is próbálta korlátozni a korrupció elleni küzdelmet. A törvényhozók, akik gyakran panaszkodnak arra, hogy politikai támadásoknak vannak kitéve, új amnesztiatörvényt javasoltak, amelyet Kövesi ellenzett.

A már börtönbüntetésüket töltőket akarták segíteni, amikor a képviselők 2013-ban elfogadták azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az elítéltek büntetéséből harminc napot elengedjenek minden a börtönben publikált „tudományos munka” után. Ezután sorra jelentek meg a börtönben ülő politikusok és üzletemberek nevével jegyzett, ám gyakran bérírók által készített könyvek.

Kövesi szóvivője, Livia Săplăcan elmondja, a DNA kezdeményezte az igazságügyi minisztériumnál a törvény módosítását, hogy pontosan határozzák meg, milyen könyvek jöhetnek szóba. – A korrupcióellenes ügyészségnek feltűnt, hogy hirtelen sok „tudományos munkát” írtak a börtönökben. Hogyan lehetséges ez? – teszi fel a kérdést.

A DNA élére először 2013 májusában az akkori jobbközép államelnök, Traian Băsescu nevezte ki Kövesit, aki hamar sikerként könyvelhette el, hogy 2014 januárjában kenőpénz elfogadásáért négyéves börtönbüntetést kapott Adrian Năstase korábbi miniszterelnök.

Bár a politikus csak hat hónapot töltött rács mögött és jó magaviseletéért kiengedték, elítélése megrengette a román politikai vezetőréteget, különösen a Szociáldemokrata Pártot, amelynek a volt miniszterelnök is a tagja volt.

Legközelebb 2014 végén tartóztattak le magas rangú tisztviselőt korrupciós vádak miatt. A sors fintora, hogy ezúttal a korrupció elleni küzdelem egy másik intézményének, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészségnek a főügyészét vették őrizetbe. Időközben Alina Bica lemondott, és felfüggesztették ügyészi tevékenységét.

A korrupció témája meghatározta a 2014-es elnökválasztást is, és hozzájárult ahhoz, hogy az esélyesnek tartott akkori miniszterelnök, Victor Ponta meglepő vereséget szenvedjen. Kövesi pozíciója az elnök támogatásától függ, ezért a határozott korrupcióellenes álláspontot képviselő nagyszebeni polgármester, Klaus Johannis megválasztása jó hír volt Kövesi és szövetségesei számára.

– Sokszor ér minket az a vád, hogy politikai eljárásokat folytatunk – mondja Kövesi. – Erre csak azt felelem, hogy egyetlen ügyet sem indítottunk el politikai okokból.

A főügyésznő rámutat, hogy nemcsak a szociáldemokrata Pontát vádolták meg korrupció gyanújával, hanem sok parlamenti képviselőt is, és börtönbe juttatták Băsescu fivérét, Mirceát, mert pénzt fogadott el egy maffiózótól.

Tavaly februárban az ügyészség őrizetbe vette Băsescu egyik legközelebbi bizalmasát, a korábbi idegenforgalmi és regionális fejlesztési minisztert, Elena Udreát.

Ellene az a vád, hogy kenőpénzt fogadott el, illetve segítette volt férjét, egy gazdag üzletembert, aki megpróbálta tisztára mosni azt a kenőpénzt, amelyet egy kormányzati szoftvervásárláskor tett zsebre. Udrea, aki még ma is tagja a parlamentnek, tagadta a vádakat, és figyelmeztette kollégáját: „El fog jönni az az idő, amikor önt vádolják majd olyasmivel, amivel most engem.” A korrupcióellenes ügyészség „politikai ügyekbe keveredik, és árt Románia jó hírének”, tette hozzá.

Ám a korábban érinthetetlennek tartott politikusok elleni vizsgálatok éppen hogy javítják Románia megítélését, különösen az Európai Unióban. Brüsszel évek óta amiatt korholta az országot (amely 2007-ben csatlakozott az unióhoz), hogy nem tesz semmit a korrupció felszámolásáért.

A romániai igazságügyi reformról és a korrupció elleni küzdelemről szóló jelentésében az Európai Bizottság elismerően említi Kövesi szervezetének egyre javuló eredményeit, ugyanakkor megfeddi a parlamenti képviselőket, akik akadályozzák az ügyészség tevékenységét, amikor „megalapozatlan” válaszokkal utasítják el a képviselőket védelmező mentelmi jog felfüggesztését.
 

Jelenleg mintegy 120 ügyész dolgozik közel 6000 korrupciós ügyön. A DNA vádemeléseinek 90 százaléka elmarasztaló ítélettel végződött, ami rendkívül sikeresnek mondható. Bár a politikai, gazdasági és igazságügyi vezetők egy része ellenségként tekint rá, Kövesi továbbra is élvezi a romániai közvélemény és az új államelnök támogatását.

– Aggodalomra adna okot, ha az elnök nem támogatná a harcunkat – mondja Kövesi, akit az Európai Bizottság arra biztat, hogy folytassa a tevékenységét.

– Románia jó úton halad, amelyről nem szabad letérnie – nyilatkozta Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság alelnöke. – A korrupció leküzdése továbbra is a legfontosabb cél. Üdvözöljük Románia ezen a téren elért eredményeit.

Az Év embere Európában
A Reader’s Digest szerkesztői az egyedülálló díjat 1996-ban azon európaiak elismerésére alapították, akik rendkívüli munkásságukkal hozzájárultak embertársaik életének megváltoztatásához. Ismerje meg az előző évek nyerteseit is:

2015: Felix Finkbeiner, egy 17 éves diák, aki világméretű fatelepítési mozgalmat indított el

2014: Thomas Minder, aki sikerrel szállt szembe a svájci nagyvállalati elittel

2013Agnieszka Romaszewska, aki szembeszállt Európa utolsó diktátorával

2012: Isabel Jonet küldetése az, hogy enni adjon a rászorulóknak, és véget vessen a pazarlásnak

2011: Monika Hauser, aki Boszniától Libériáig segíti a háborús erőszakot elszenvedett nőket

Vote it up
109
Tetszett?Szavazzon rá!