Rászedni a csöndes gyilkost

Csökkentse az idült vesebetegség veszélyét, amely figyelmeztető tünetek nélkül okoz szívbetegséget

A holland Hans Tenniglo élete békésen folydogált a maga megszokott medrében. A Hewlett-Packard vezető beosztású alkalmazottjaként rendszeresen utazott Svédországba, szabadidejét a feleségével és a gyermekeivel töltötte. Hétvégenként húsz kilométert futott, hogy formában tartsa magát. Ám 2003-ban, egyik svédországi útján nagyon rosszul lett.

– Úgy éreztem magam, mint amikor ledönti az embert a lábáról az influenza. Minden erőm elhagyott – meséli a ma 64 éves Tenniglo, a Holland Vesebetegek Társaságának önkéntese.

Mint kiderült, nem influenzáról volt szó. Az orvos megállapította: a hirtelen rosszullét hátterében Tenniglo veseműködésének lappangó romlása és az ezzel egyidejűleg kialakuló magas vérnyomás áll. A nefrológus szerint Tenniglo veséi 40 százalékos kapacitással dolgoztak.

– A nefrológusnál azt kérdezgettem magamtól, vajon mi a csudát keresek itt… Ez volt a legrosszabb szakasza a betegségemnek. Időbe telik elfogadni a tényt, hogy vesebetegségben szenvedünk, hiszen egyáltalán nem érezni.

Tenniglo akkor gyógyszert kezdett szedni a vérnyomása csökkentésére és a veséje védelmére. Alacsony sótartalmú diétára tért át, amelyet szigorúan tart. Reméli, hogy a gyógyszernek és az életmódváltozásnak köszönhetően még sokáig elkerülheti a dialízist és a veseátültetést.

– Nyaraláskor sokan megfeledkeznek róla, hogy vesebetegek, és csalnak egy kicsit a diétában – magyarázza Tenniglo, aki ma már nyugdíjas nagyapa. – Én sosem teszek ilyet a veséimmel, ők ugyanis nem tudják, hogy én nyaralok… A kedvükben járok, ahogy csak tudok, hogy ők is jók legyenek hozzám.

Bárkit érinthet
A vesebetegség nem tesz különbséget: nemtől, kortól és nemzetiségtől függetlenül bárkire lecsaphat. Az áldozat azt hiszi, egészséges, miközben a veséi a végüket járják. A legtöbb embernek fogalma sincs róla, hogy veszélyben van, csak akkor szerez róla tudomást, amikor a veséi már nem képesek ellátni a feladatukat.

Előfordul, hogy véletlenül sikerül idejében diagnosztizálni a betegséget. Amikor a most 29 éves Andrew Gallagher öt évvel ezelőtt beiratkozott egy edzőterembe az írországi Dundalkban, felmérték az egészségi állapotát. Kiderült, hogy magas a vérnyomása, és a vizsgálati eredmények egyben veseelégtelenségre is utaltak. – Fogalmam sem volt róla, hogy bármi bajom lehet. Jó kondícióban voltam, futottam és sportoltam.

Szerencsére a vesebetegség súlyosbodásának kockázata jelentősen csökkenthető, ha egyszerű vizsgálatokkal ellenőrzik a veseműködést. – Minél korábbi stádiumban észlelik a bajt, annál több vesefunkció óvható meg – állítja dr. David Wheeler, a brüsszeli székhelyű Kidney Disease: Improving Global Outcomes elnöke.

– Azt hiszem, azért vagyok egészségesebb a korombeliek többségénél, mert nagyon fiatalon megtanultam, hogy nincs fontosabb az egészségnél – mondja Berente Judit

Alattomban támad
Körülbelül 40 millióra tehető az európai vesebetegek száma. Közülük sokan nem is tudnak róla, hogy betegek, mivel a legtöbb háziorvos nem méri fel a vesék állapotát. – Az európaiak nagyjából 8-10 százaléka szenved valamilyen mértékű veseelégtelenségben – mondja dr. Norbert Lameire, a brüsszeli központú Európai Veseszövetség elnöke. Egy felmérés szerint a svájci alapellátásban részesülők 18 százaléka érintett – és az érintettek 90 százaléka nem tud róla.

A vesebetegségek két leggyakoribb kockázati tényezője, a magas vérnyomás és a cukorbetegség (amely sokszor az elhízás velejárója) egyre több embernél áll fenn. Becslések szerint tíz év alatt akár meg is kétszereződhet a vesebetegek száma.

– A világon egyre gyakoribb a magas vérnyomás; ráadásul ahogy egyre több az elhízott, keveset mozgó ember, egyre több a cukorbeteg is. Ezért valószínű, hogy egyre több lesz a vesebeteg – állítja dr. Lameire, a Genti Egyetemi Kórház tanára.

Az elmúlt 15 évben a művesekezelésre szoruló vagy veseátültetésen áteső európaiak száma megduplázódott, de a betegség gyakoriságához képest még így is alacsony maradt. Ezerből csupán egy vesebeteg jut el a dialízisig, majd kap új vesét. Ennek egyik fő oka, hogy sokan az előtt belehalnak a szövődményekbe, mielőtt egyáltalán fény derülne a betegségre.

– A kutatások szerint 90 százalék nem közvetlenül a vesebetegségbe hal bele, hanem a szövődményként fellépő szív- és érrendszeri betegségekbe, szívrohamba, stroke-ba – teszi hozzá Lameire. – A vesefunkciók hanyatlásával hatványozottan nő ezeknek a problémáknak a veszélye.

A szakorvosok a tájékoztatás fontosságát hangsúlyozzák, mivel az emberek többsége nemigen törődik veséi állapotával (sőt, nem is igen tud arról, hogy van ilyen szerve).

A vesék megszűrik, illetve kiürítik az anyagcsere során keletkezett salakanyagot, és eltávolítják – azaz vizeletként a hólyagba juttatják – a folyadékfelesleget a vérkeringésből.

A veseelégtelenség hátterében számos probléma állhat: fertőzések, fejlődési rendellenességek, autoimmun betegségek vagy idült mérgezés (például fájdalomcsillapítók nagy mennyiségben való éveken át tartó szedése) egyaránt okozhatja. A vesekő, noha igen fájdalmas, általában nem vezet a vesék megbetegedéséhez.

Ha a vesék nem működnek megfelelően, a véráramban mérgező anyagok halmozódnak fel, ami magas vérnyomást és egyéb problémákat idézhet elő.

Felismerni a bajt
A vesebaj korai felismerésével lassítható a folyamat. – A klinikai adatok azt mutatják, hogy minél hamarabb közbelépünk, annál inkább csökkenthető a végstádiumú veseelégtelenség kialakulásának kockázata – állítja dr. Wheeler, aki a University College London Nefrológia Központjának tanára is.

A szakemberek a vesebetegség kimutatására szűrővizsgálatot általánosan nem, csak a veszélyeztetett csoportok: az idősek, a cukorbetegek és a hipertóniások számára javasolják, illetve azoknak, akiknek a családjában halmozottan előfordult a betegség. – A veszélyeztetett csoportok célzott szűrésének van inkább értelme – mondja Wheeler. – Szoros a kapcsolat a vese-, a szív- és a cukorbetegség között. A magas vércukorszint károsítja a vesét, a szívet és az ereket, a magas vérnyomás pedig egyaránt káros a szívre és a vesére.

A háziorvos egyszerű laboratóriumi vizsgálatok segítségével ellenőrzi a vese állapotát. Meghatározza a vizelettel ürülő fehérje mennyiségét, illetve vérvizsgálattal ellenőrzi, mekkora az egy vesén át ürülő salakanyag (a kreatinin) szintje.

Az orvos az eredmények értékelésekor az életkort is figyelembe veszi. Ötven év fölött a veseműködés hatékonysága fokozatosan csökken. Hatvan fölött bizonyos mértékű hanyatlás normálisnak számít. Általában elég, ha az orvos évente megvizsgálja a vizelet fehérjetartalmát, és kizárja a hipertenzió lehetőségét.

– A vesefunkciók csökkenése önmagában még nem azonos a vesebetegséggel – magyarázza dr. Antonio Dal Canton, a Páviai Egyetem nefrológiatanára. – A vesék működésének korral együtt járó hanyatlása akkor ad okot aggodalomra, ha olyan tünetekkel párosul, mint a proteinuria (a normálist meghaladó mennyiségű fehérje a vizeletben) vagy a kreatininszint nagymértékű emelkedése.

Sajnos, a betegségre sokszor csak akkor derül fény, amikor azonnali dialízisre van szükség. – A dialíziskezelésen áteső betegek egyharmadánál korábban nem állapították meg a veseelégtelenséget – mondja Wheeler. – Csupán kétharmaduknál végeztek korábban teszteket, és lehetett számítani arra, hogy egyszer majd művesekezelésre szorulhatnak.

Dialízisre azoknak van szükségük, akiknél a veseműködés 15 százalékos vagy rosszabb. A betegek egy része a kezelés megkezdésekor transzplantációs várólistára kerül; náluk a dialízis ideiglenes kezelést jelent addig, amíg a beültethető szerv elérhetővé válik a számukra.

Azoknál viszont, akiknél valamilyen ok miatt nem kerülhet sor szervátültetésre, a dialízis az egyetlen esély az életben maradásra. – Ha volna elég beültethető vesénk, csak nagyon kevés 60 év alatti embert kezelnénk dialízissel – teszi hozzá Wheeler.

A kezelés különféle lehetőségei
Korai stádiumban a vesebetegség súlyosbodása életmód-változtatásokkal és gyógyszerekkel lassítható, ám az előrehaladott betegség csak dialízissel vagy szervátültetéssel kezelhető.

Tenniglónak az orvosa a veseműködés védelme érdekében vérnyomáscsökkentésre használt angiotenzin konvertáz enzim (ACE)-gátlókat írt elő. Hasonló hatást fejtenek ki az angiotenzin-receptor blokkolók, röviden ARB-k is.

A dialízisre is többféle megoldás létezik. Van olyan, amit otthon is lehet végezni és van, amelyikre csak kórházi körülmények között kerülhet sor. A választás nem a beteg döntésén múlik, hanem azon, hogy melyik módszer alkalmazható nála.

A jászkiséri Berente Judit 13 éves volt, amikor diagnosztizálták a vesebetegségét, s ezután – egy nyolc hónapos hemodialízis mellett – húsz éven át el tudta kerülni a transzplantációt. Miután 1995-ben új vesét kapott, úgy érezte, elég egészséges ahhoz, hogy sportolni kezdjen. Odáig fejlődött, hogy versenyszerűen űzte az úszást, és a műtétje óta eltelt húsz évben nyolc alkalommal vett részt a szervátültetettek világjátékán.

– Elnézem a korombeli nőket, akik túlsúllyal küszködnek, és nap mint nap édességet eszegetnek a tévé előtt – mondja az 51 éves asszony. – Én húsz éven át küzdöttem érte, hogy visszakapjam az egészségemet és normális életet élhessek – folytatja Judit. – Azt hiszem, azért vagyok egészségesebb, mint a velem egyidősek többsége, mert nagyon fiatalon megtanultam, hogy nincs fontosabb az egészségnél.

Hamarosan újfajta kezelési módok könnyíthetnek a vesebetegek életén.

Egy biztos: a nátriumbevitel mérséklése mindenképpen javasolt.

– Az emberek mindent megtesznek, hogy kövessék orvosaik útmutatásait, ám közben a szükségesnél jóval több nátriumot visznek be a szervezetükbe – mondja dr. Raymond Townsend, a 100 Q&As About Kidney Disease and Hypertension (100 kérdés és válasz a vesebetegségről és a magas vérnyomásról) című könyv szerzője. – Ha kevesebb sót fogyasztanak, talán elkerülhető a veseműködés romlása.

Európai kutatók dolgoznak egy olyan hordozható mesterséges vese kifejlesztésén, amely felválthatná a helyhez kötött dialíziskezelést. Állatokon már tesztelték, klinikai kipróbálása valószínűleg 2017-ben veszi kezdetét.

– A mesterséges vese teljesítménye felülmúlja a hagyományos dialízisét – mondja Frank Simonis, a projekt műszaki vezetője. – A hosszabb dialízisidőnek köszönhetően hatékonyabban távolítja el a vérből a mérgező anyagokat: a központokban szokásos heti 3-4 óra helyett 150 órán keresztül működhetne hetente.

Életet ajándékba
A szervadományozással kapcsolatos törvények eltérők az egyes európai országokban. Az Egyesült Királyságban például az embereknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a haláluk után felhasználhassák a szerveiket átültetéshez. Másutt, például Magyarországon, halála után mindenkinek felhasználhatók a szervei átültetésre, hacsak az illető élete során ezt kifejezetten nem tiltotta meg.

Vesetranszplantáció esetében az átültetett szerv élő donortól is származhat. 2012-ben Európában körülbelül 6500 vesét ültettek be élő donortól, s nagyjából 16 000 elhunyt személytől; vagyis az adott évben összesen több mint 22 500 európai vesebeteg kapott új szervet.

Egészségmegőrzés
A vesebetegség kockázata a vérnyomás és a vércukorszint ellenőrzésével, megfelelő étrenddel, testmozgással és rendszeres orvosi vizsgálattal csökkenthető.

Tartózkodjon a sófogyasztástól! A vesebetegek étrendjének egyáltalán nem szabad hozzáadott sót tartalmaznia. Egészségeseknek is érdemes megfogadniuk a tanácsot, mert a sófelesleg emeli a vérnyomást, és fokozott munkára kényszeríti a veséket.

A feldolgozott élelmiszerek sótartalma rendkívül magas. Egyes országok szabályozzák az ételekhez adható só mennyiségét. Az Egyesült Királyságban 2003-ban indult sócsökkentő programnak köszönhetően 2011-re a britek sófogyasztása 15%-kal csökkent. Alacsonyabb lett a felnőtt népesség átlagos vérnyomása, illetve a stroke miatti halálozás 42%-kal, a szívbetegségből eredő mortalitás pedig 40%-kal csökkent.

– A sóbevitel mérséklése csökkenti a vérnyomást, így a vesebetegség kialakulásának a veszélyét is – mondja dr. Feng He, egy vonatkozó témájú tanulmány szerzője. – Egyre több bizonyíték van arra, hogy a sófogyasztás visszaszorítása közvetlenül is védi a veséket, függetlenül attól, hogy befolyásolja-e a vérnyomást.

Ne dohányozzon! – A dohányzás gyorsítja a vesebetegség kialakulását, és tönkreteszi az ereket – figyelmeztet Wheeler.

Szabaduljon meg a túlsúlytól! A súlyfelesleggel összefüggő cukorbetegség és magas vérnyomás olyan extra terhet ró a vesékre, mint ha napi 8 óra helyett tizenkettőt kellene dolgoznunk – magyarázza Townsend –, és ez a túlmunka az évek során növeli a szervkárosodás kockázatát.

Kerülje az NSAID-okat, vagyis a nem szteroid gyulladáscsökkentőket! Kérdezze meg az orvost, muszáj-e ilyen típusú fájdalomcsillapítót szednie. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a kísérletben részt vevő vesebetegek 41%-a szedett ilyen gyógyszert anélkül, hogy tisztában lett volna a káros hatásával.

– Az NSAID-ok károsítják a veseszövetet – mondja Townsend. – Alkalmankénti, rövid távú szedésük nem veszélyes, de súlyos rizikót jelentenek, ha krónikus fájdalom ellen, naponta szedjük őket.

Élet beteg vesével
A transzplantáció után a korábban végállapotú vesebetegségben szenvedők életminősége kitűnő lehet.

Andrew Gallagher 24 évesen tudta meg, hogy vesebeteg. Először 27 évesen volt szüksége dialízisre. Miután megkapta az anyósa egyik veséjét, a férfi élete gyökeresen megváltozott.

– Leginkább az erőnlétem javult – meséli. – Amikor először kellett dialízisre mennem, a kislányom egyéves volt; akkoriban kezdett járni, én pedig képtelen voltam lépést tartani vele. Ez ma már nem jelent problémát. Hamarosan beiratkozom egy edzőterembe.

A transzplantáltaknak immungátló gyógyszereket kell szedniük, hogy az új szerv ne lökődjön ki a szervezetükből. Veséjük kevesebb funkciót képes ellátni, mint az egészséges embereké, de újra aktív életet élhetnek.

– Műtét után összehasonlíthatatlanul jobb lesz a betegek életminősége – mondja Lameire. – Javul a közérzetük, rugalmasabb diétát tarthatnak, és több lesz a szabadidejük. Ugyanakkor továbbra is gyógyszert kell szedniük, ellenőrizniük kell a vérnyomásukat és rendszeresen el kell járniuk az orvoshoz.

Vote it up
132
Tetszett?Szavazzon rá!