Rejtélyes gyomorfájás

Az irritábilisbél-szindróma (IBS) millióknak okoz szenvedést. Lehet, hogy önnek is ez a baja? Segítünk kideríteni

Martin Burridge brit repülőmérnök 2014 őszén azt gondolta, a halálán van: olykor annyira heves görcsös gyomorfájás tört rá, hogy kínjában térdre rogyott. A kétgyermekes, 46 éves walesi férfinak addig semmiféle gyomorpanasza nem volt, ám most annyira felfúvódott, hogy enni sem bírt. Hat hónap alatt 16 kilogrammot fogyott, s két hónapot volt kénytelen betegszabadságon tölteni – csak feküdt a heverőn, és mozdulni sem bírt. Attól félt, hogy rákos.

A 30 éves Astrid van Vrouwerf-Boers hasa a székrekedés és a felfúvódás miatt időnként akkorára duzzadt, mintha 9 hónapos terhes volna. A holland nő néha három-négy napig sem tudott székletet üríteni. Máskor hideg veríték verte ki, émelygett, és olyan heves székelési inger tört rá, hogy muszáj volt azonnal illemhelyet keresnie. Azonban a vizsgálatok, köztük a vastagbéltükrözés, semmi rendellenességet sem mutattak ki.

Az angliai Gloucesterben élő, ma 63 esztendős Charmaine Bleakley problémái a negyvenes évei derekán kezdődtek. Olykor hevesen korogni kezdett a hasa, és sürgető kényszert érzett, hogy kirohanjon a mosdóba, attól rettegve, hogy nem fog idejében odaérni – ami néha meg is történt. Volt, hogy egy órát is eltöltött a vécén ülve, annyira kimerítette a hullámokban rátörő hasmenés. A gasztroenterológusa sem rákra, sem gyulladásra utaló jeleket nem talált nála.

A rejtélyes tünetek oka mindhárom esetben az irritábilisbél-szindróma (IBS) volt. A probléma a becslések szerint az európaiak legalább tizedét érinti, vagyis több mint 75 millió embert. Legjellemzőbb tünetei az időnként kiújuló felfúvódás, hasfájás, hasmenés és/vagy székrekedés, de ezek mellett jelentkezhet nagyfokú szelesség, görcsölés, gyomorégés, émelygés, hányás, kimerültség, verejtékezés, borzongás és hirtelen fellépő, sürgető székelési inger, valamint emiatt inkontinencia is.

A jelenlegi vizsgálati módszerek semmilyen fizikai eltérést nem tudnak kimutatni. Az IBS-diagnózist a fő tünetek megléte, a kórtörténet és az egyéb betegségek kizárása alapján lehet felállítani, mondják a szakértők.

Az utóbbi időben azonban új lendületet kapott az IBS kutatása. Egyre jobban megértjük a rendellenességet, a rengeteg érintett pedig hathatósabb segítséget kaphat, véli Magnus Simrén, a svéd Göteborgi Egyetem gasztroenterológus-professzora.

– A kutatás nagyon fontos, mert az IBS rendkívül megterhelő a betegeknek és a társadalomnak egyaránt – mondta dr. Simrén, aki az Egyesült Európai Gasztroenterológiai Tudományos Bizottságot is vezeti. A háziorvosnál tett látogatások több mint egytizede összefügg az IBS tüneteivel, a gasztroenterológust felkereső betegeknek pedig legalább a negyede IBS-es. A munkahelyi hiányzás második leggyakoribb oka a meghűlés után az IBS.

Szerencsére az IBS-ben szenvedők többsége előbb-utóbb megtalálja a számára megfelelő kezelést. Ha önnek vagy egy családtagjának IBS-e van, az alábbi nyolc tény és tanács segíthet jobban megérteni és hatékonyabban kezelni a tüneteket.

Zárja ki az egyéb betegségeket
Súlyos betegségeknek – a cöliákiának, a gyulladásos bélbetegségnek és a rák egyes típusainak – az IBS-éhez hasonlók lehetnek a tünetei. Bár ezek jóval ritkábbak az IBS-nél, a diagnózis előtt ki kell zárni a lehetőségüket.

– A cöliákiát még mindig sokszor nem ismerik fel – mondja dr. Niek de Wit holland orvos, az Utrechti Egyetem munkatársa, aki családorvosoknak nyújt IBS-sel kapcsolatos továbbképzést. Minden európai irányelv javasolja, hogy IBS gyanújánál végezzék el a cöliákia (gluténintolerancia) kimutatására szolgáló vérvizsgálatot.

A gasztroenterológusok zöme ma már egy új, a bélben kialakult gyulladások markereit ellenőrző vizsgálattal, a székletben a kalprotektint kimutató teszttel zárja ki a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás lehetőségét. A teszt hamarosan elérhető lesz a háziorvosoknál is, mondja de Wit. (Magyarországon még nem támogatja az egészségbiztosító.)

Ki kell zárni a vastagbél-, a gyomor- és a petefészekrák lehetőségét is, különösen az idősebb betegeknél, főleg ha hirtelen lépnek fel a tünetek, jegyzi meg dr. Jutta Keller, a hamburgi Izraelita Kórház orvosa.

– A betegek túlnyomó többségénél alapos kivizsgálással eloszlathatók a ráktól való félelmek, ami óriási megkönnyebbülést jelent a számukra – mondja dr. Keller, a német IBS-irányelvek egyik szerzője.

Derítse ki, melyik fajta IBS-e van
A páciensek között nagyjából egyenlő arányban fordul elő az IBS három típusa: a hasmenéses (IBS-D), a székrekedéses (IBS-C) és a váltakozó tünetekkel jelentkező (IBS-A). Viszont a három típus kialakulásának sokféle oka lehet, amelyek gyakran teljesen eltérők, egyediek. – Talán minden egyes betegnek másféle problémája van. A bél azonban csak néhányféleképpen tud „panaszkodni” – magyarázza dr. John Marshall elismert IBS-kutató, a kanadai Hamiltonban működő McMaster Egyetem gasztroenterológusa.

A kutatások azt mutatják, hogy egy sor apró eltérés mindegyike hozzájárulhat az IBS kialakulásához – ilyen például az immunrendszer működésének megváltozása, a kisfokú gyulladások jelenléte, az idegrostok túlburjánzása a bél falában, illetve az öröklött hajlam is, mondja dr. Giovanni Barbara, a Bolognai Egyetem kutatója és klinikai gasztroenterológusa.

Dr. Barbara és kutatócsoportja 2015 őszén jelentette be: egyes IBS-es betegeknél magasabb a bélfal átjárhatóságát szabályozó zonulin nevű fehérje szintje, mint a nem IBS-eseknél. – Az IBS mikroorganikus betegség – magyarázza dr. Barbara. – Ma már megvannak a módszereink az ilyen mikroszkopikus elváltozások észlelésére. Azt hiszem, a jövőben jelentős felfedezések várnak ránk.

Fertőzés utáni IBS
Az IBS az esetek egyharmadában valamilyen emésztőrendszeri vírusos vagy bakteriális fertőzés, baktérium okozta ételmérgezés után alakul ki – ezt fertőzés utáni IBS-nek (PI-IBS) nevezik. Az egyik legjobban dokumentált PI-IBS-es eset 2000-ben történt a kanadai Walkertonban, ahol kb. 2500 ember került érintkezésbe E. colival és Campylobacterrel fertőzött ivóvízzel. Az érintettek állapotát nyolc éven át kísérte figyelemmel egy kutatócsoport, amelynek egyik vezetője dr. Marshall volt.

A megbetegedettek 36 százalékánál alakult ki IBS. Bár a legtöbbjüknél idővel elmúltak a tünetek, néhányan ma is szenvednek a betegségtől – például Kevin Doyle, aki a fertőzés idején a negyvenes évei vége felé járt.

– Azóta nagyon óvatosnak kell lennem. A legkisebb stressztől is újra fellobbannak a tünetek – meséli.

A kutatások kiderítették, hogy bizonyos tényezők megnövelik a PI-IBS kockázatát. Ilyenek a női nem, a súlyosabb betegségek, az antibiotikum-szedés, a már meglévő szorongásos zavar és az öröklött hajlam, mondja dr. Marshall. Most a korai beavatkozás lehetőségét keresik, amivel megakadályozhatnák az IBS kialakulását.

Derítse ki az étrendi kiváltó okokat
Sok IBS-es érzi úgy, hogy bizonyos ételektől súlyosbodnak a tünetei. Az ételnapló vezetése jó módszer lehet az összefüggések feltérképezésére. – Sokat segít, hogy tudom, mit tolerál a szervezetem és mit nem – mondja van Vrouwerf-Boers. Ő már rájött, hogy kerülnie kell a teljes kiőrlésű lisztet, a mandarint, egyes káposztaféléket és a kólát.

Ausztráliában az utóbbi években speciális diétát fejlesztettek ki az érintettek számára. Az alacsony-FODMAP-diétának nevezett módszer iránt nagy az érdeklődés, s egyes vizsgálatok szerint az IBS-sel élők 75 százalékának enyhítette a tüneteit.

A FODMAP az „erjedő oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok” kifejezés angol rövidítése. A hosszú név bizonyosfajta rövid szénláncú szénhidrátokat takar, amelyek a bélben többnyire cukrokká alakulnak; fő forrásaik különféle zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék és tejtermékek. Az eddig ismert több mint száz magas FODMAP-tartalmú étel listája letölthető az internetről, illetve dietetikusoktól is beszerezhető. Mivel erősen korlátozó étrendről van szó, ajánlatos az alacsony-FODMAP-diéta 6–8 heti alkalmazása után fokozatosan visszavezetni a gyanús ételeket, hogy kiderüljön, melyek nem okoznak panaszt.

A ketogén diéta váratlan módon az IBS tüneteit is enyhítette

Amikor Martin Burridge tudomást szerzett a diétáról, azonnal kizárta az étrendjéből az összes FODMAP-ban gazdag ételt, és a tünetei gyorsan megszűntek. Ezután kezdte egyesével visszavezetni a kizárt ételeket. Kiderült, hogy nyugodtan ehet „D”-ket (tejtermékek) és „P”-ket (gombák), viszont semmilyen „M”-et nem fogyaszthat, és kerülnie kell az „O”-k többségét is, különösen a búzát.

– Az almától 20 percen belül problémáim lesznek; a búzától a tünetek csak másnap jelentkeznek – mondja Martin, aki ma már lényegében normális életet él. Tapasztalatait a „Bertie’s Bowel Blog”-on osztja meg.

Simrén professzor tudományos vizsgálatban hasonlította össze az alacsony-FODMAP-diétát egy hagyományos, a gasztroenterológusok által már hosszú ideje ajánlott IBS-diétával, amely kis étkezéseket és rendszeres ételbevitelt javasol, valamint a kávé, a zsíros ételek és a felfúvódást okozó zöldségek, például a káposzta- és a babfélék kerülését. – Azt találtuk, hogy mindkét diéta segít. A jövőben a két módszer bizonyos elemeit kombinálva valószínűleg még jobb eredményeket érhetünk el – fejtegeti.

A szénhidrátszegény, zsírokban gazdag ketogén étrend növekvő népszerűsége (főként Svédországban, ahol a lakosság 20 százaléka így akar fogyni, illetve így kezeli időskori cukorbetegségét) egy váratlan eredményt is hozott: sokan állítják, hogy jelentősen enyhültek IBS-es tüneteik is. Dr. Simrén jövőre a ketogén diéta IBS-re gyakorolt hatását vizsgálja.

Próbáljon megfelelő rostot bevinni
Az orvosok éveken át javasolták a rostbevitel növelését, de ma már az is világos, hogy nem mindegy, milyen rostról van szó. Dr. de Wit szerint kifejezetten kerülendő a vízben nem oldható rost, amilyen például a búzakorpában is van. Vizsgálatuk azt találta, hogy ettől a típusú rosttól romlik az IBS-es páciensek állapota.

Egyetért ezzel dr. Peter Whorwell, egy manchesteri IBS-klinika igazgatója is. Intézményükben évi 4000 beteget kezelnek, akik közül sokan már jó néhány más orvosnál és specialistánál is megfordultak. – A klinikán az első dolgunk az, hogy abbahagyatjuk velük a vízben oldhatatlan gabonarost, a vágott búza, a búzakorpa, az emésztésjavító kekszek, a barna kenyér és egyéb hasonló ételek fogyasztását – szögezi le dr. Whorwell.

Egyeseknél viszont valóban enyhítheti a tüneteket, ha több oldható rostot – például zabkorpát, táplálékkiegészítőként akáciát vagy psyllium- (útifű-) maghéjat – fogyasztanak. Ezek a hasmenéssel küszködőknél magukba szívják a vízfelesleget, míg székrekedés esetén a vizet megtartva lágyabbá teszik a székletet.

– A naponta szedett oldható rostos táplálékkiegészítők az egyik leghatékonyabb kezdőlépést jelentik az IBS elleni harcban – mondja dr. de Wit.

Vizsgálja meg a bél és az agy kapcsolatát
Bár a stressz és a szorongás a legtöbb IBS-es páciensnél súlyosbíthatja a tüneteket, nem helyes, ha az orvos csupán lelki eredetű betegségként tekint az IBS-re, mondja dr. Whorwell. Míg azonban az IBS pusztán pszichológiai magyarázata ma már nem elfogadott, a kutatások szerint szoros és kölcsönös kapcsolat áll fenn a bél és az agy között, állapítja meg.

Egyes IBS-es személyeknek hiperérzékeny lehet a bélrendszerük, s ezért hevesebben reagálhatnak a stresszre és a szorongásra. Az ilyen „ideges” beleken sokat segíthetnek az olyan kezelések, mint a kognitív viselkedésterápia, a relaxáció és különösen a hipnózis. Dr. Whorwell és munkatársai kifejlesztettek egy „célzott bél-hipnoterápiát” is. A kutatások szerint az egyéni és a csoportos foglalkozások egyaránt igen hatásosak.

– A hipnoterápia fantasztikus! Bárcsak korábban szereztem volna róla tudomást – mondja Charmaine Bleakley, aki néhány éve lefekvés előtt gyakran hallgat az IBS-es pácienseknek kiadott hipnoterápiás CD-ket – főként akkor, ha stresszesnek érzi magát. (Ilyen angol nyelvű CD-k internetes oldalakról rendelhetők.)

Dr. Whorwell egyes IBS-es pácienseknek igen kis dózisú triciklikus antidepresszánsokat is javasol, amelyek az agyban és a bélben lévő receptorokra hatnak. Ezek a hatóanyagok, mint a nortriptilin, az amitriptilin és a dezipramin a depresszió ellen alkalmazott dózis tizedében adva hatásosak. Dr. Whorwell sokszor azoknál a pácienseknél használja őket, akiken más módszerek nem segítenek, mivel e szerek a jelek szerint csillapítják a fájdalmat és az egyéb tüneteket is.

Próbálkozzon probiotikumokkal
Egyre elterjedtebb az a nézet, hogy egyes betegeknél – főleg a fertőzés utáni IBS-ben szenvedőknél – felborulhatott a rendes körülmények közt a bélben élő és az emésztést segítő baktériumkolóniák közötti egyensúly.

– Én úgy látom, hogy a probiotikumok kíméletes módon bizonyos mértékű változást idéznek elő a bél belső környezetében – mondja dr. Whorwell, aki e célra élőflórás joghurtot és Lactobacillust tartalmazó probiotikus táplálékkiegészítőket ajánl.

Számos IBS-kutató véli úgy, hogy a jövőben olyan probiotikumok is megjelenhetnek, amelyek segítenek majd pótolni a hiányzó bélbaktériumokat. – Nagyon remélem, hogy a mikrobiom manipulálásával és a hiányzó hasznos baktériumok pótlásával képesek leszünk jelentősen enyhíteni a tüneteket – jelenti ki dr. Marshall.

Keressen információt és segítséget
Az IBS-es betegek magányosnak érezhetik magukat a problémájukkal. Még ma is tabunak számít szóba hozni a bélproblémákat. Az interneten azonban nagyon sok nyelven működnek már IBS-es közösségek. Magyarul például az ibs-kisokos.hu oldalon találhat információkat és szakmai segítséget. Az ibsgroup.org oldalon az egész világra kiterjedő szaknévsor található olyan dietetikusokról, akik segíthetnek eligazodni az alacsony-FODMAP-diétában vagy egyéb étrendmódosításokban. Az amerikai helpforibs.com oldal sok információt és kutatásokra mutató hivatkozást tartalmaz. A brit theIBSnetwork.org a legnagyobb IBS-sel foglalkozó nonprofit oldal, ahol az érintettek információkat és támogatást kapnak (angolul).

– Nálam mindig a felvilágosítás az első – mondja dr. Whorwell. – A betegeknek meg kell érteniük az állapotukat ahhoz, hogy eredményesen tudják kezelni.

Vote it up
147
Tetszett?Szavazzon rá!