Sokáig fitten élni

Eláruljuk, hogyan hozhatja helyre teste károsodásait, amíg nem késő

Lehetünk a születési anyakönyvi kivonatunk szerint 53 vagy 67, de akár 81 évesek is, testünk egyes részei regenerálódó képességüknek köszönhetően valójában jóval fiatalabbak. Egy svéd vizsgálat azt állapította meg, hogy az emberi test számos sejtje tulajdonképpen naponta cserélődik. Tudta-e például, hogy egy felnőtt lábizmainak és emésztőrendszerének szövetei átlagosan csak 15 évesek? Tudta-e, hogy a vörösvérsejtek, amelyek a test minden sejtjét oxigénnel látják el, átlagosan csupán négy hónaposak? Tudta-e, hogy a bőrben lévő sejtek élettartama két hétnél is kevesebb?

– Manapság biológiai és pszichológiai értelemben az öregkor csak 80 éves korunk körül kezdődik – állítja Ian Robertson, a dublini Trinity College idegrendszer-kutató intézetének pszichológiaprofesszora.

Ha viszont testünk folyamatosan regenerálódik, az azt is jelenti, hogy van lehetőségünk javítani egészségi állapotunkon, és jórészt rajtunk múlik, mennyire eredményes ez a folyamat. Bár idősebb korban sejtjeink lassabban regenerálódnak, jelentősen fel tudjuk gyorsítani ezt a folyamatot a megfelelő „üzemanyag” (egészséges ételek) használatával és a regenerálódást lassító dolgok (például a túl sok zsír, finomított cukor és alkohol fogyasztása, a dohányzás és a stressz) elkerülésével.

Tanulja meg regenerálni a testét
A test különféle regeneráló módszereket alkalmaz, amelyek nem egyformán hatékonyak. Manapság a szakértők úgy vélik, igenis van szerepünk abban, hogy szervezetünk ezek közül melyiket használja.

A testmozgás például jó erre. Aki keveset mozog, annak a szervezete úgy működik, mintha tél lenne. Vegye figyelembe, hogy genetikai kódunk nem igazodik mai életmódunkhoz. Az ember szervezete úgy alakult ki, hogy átvészelje a több ezer évvel ezelőtti körülményeket. A mozgásszegény életmód valaha a hideg évszak beköszöntével vált jellemzővé, amelyet zárt helyen összebújva, egymást melegítve töltöttek az emberek. Ennek következtében a szervezet átállt „készenléti” üzemmódba, hogy a lehető legkevesebb kalóriát égesse el. Ekkor azonban a csontok sűrűsége is csökken, és az izmok is gyengülnek.

A megfelelő, napi rendszerességű testmozgás viszont ellenkező értelmű üzenetet küld a szervezetnek: erős csontokra és izmokra, több agysejtre van szükségünk, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb vadászati technikákat, és erősebb érrendszerre, hogy el tudjuk látni szervezetünket elegendő oxigénnel és tápanyaggal a magvak és bogyók gyűjtéséhez.

Robertson professzor szerint a testmozgás fontos szerepet játszik az agyi funkciók időskori megőrzésében is. Számos felmérés tanúsága szerint a rendszeres testmozgást végző 60 év felettieknél három egymást követő éven át sem következett be a szellemi képességek ebben a korban egyébként jellemző romlása. Egy másik felmérésből pedig az derült ki, hogy a könnyű aerob testmozgás már négy hónapon belül javítja a szellemi teljesítményt.

A testi és szellemi frissesség szorosan összefügg, mivel a testmozgás serkenti az agy vérellátását és azon vegyületek termelődését, amelyek serkentik a sejtműködést és az új idegpályák létrejöttét.– Az 50 év felettieknek a testmozgás igazi csodakúra, amely elősegíti, hogy kevésbé váljanak feledékennyé, és jobban meg tudják őrizni szellemi képességeiket – mondja Robertson.

Az is lényeges, hogy kiegyensúlyozottak legyünk és járjunk társaságba. Aki így tesz, hosszabb és egészségesebb életet élhet még egy esetleges szívroham vagy rákbetegség után is.

A naponta megújuló test
A stockholmi Karolinska Intézet laboratóriumában dolgozó Jonas Frisen olyan technikát alkalmaz az emberi szervezet vizsgálatára, amelyet mások általában régészeti leletek kormeghatározásához használnak. Ő viszont a különböző sejtek és szövetek életkorát határozza meg az úgynevezett a szénizotópos módszerrel. Így derítette ki, hogy egy felnőtt szervezetében találhatók olyan szövetek is, amelyek már az illető születése előtt kialakultak, míg más szövetek alig egy hónaposak.

Azok a sejtek, amelyek sok károsodásnak vagy stressznek vannak kitéve, például a bőrsejtek, a vörösvérsejtek és az emésztőrendszer nyálkahártyájában lévő sejtek, rendszeresen cserélődnek. A májban lévő sejtek, amelyek a tápanyagok feldolgozását és számos méreganyag közömbösítését végzik, mind kicserélődnek másfél éven belül.

Melyek testünk legöregebb szövetei? A szívben lévő izomsejtek és a szemlencse, amelyek már születésünk előtt kialakulnak, továbbá az agykéregben lévő idegsejtek. Dr. Frisen az emberi sejtek átlagos életkorát 7-10 évre becsüli. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy egész életünkben alapvetően tizenévesek maradunk.

A Brit Szívalapítvány kutatói ennek fényében vizsgálják az emberi szív sejtregeneráló képességét. Reményeik szerint ki tudnak fejleszteni új szívizomszövet előállítását serkentő módszereket, hogy a szívrohamot túlélők szívét erősebbé, hatékonyabbá lehessen tenni.

A legjobb hírt azonban tíz éve kaptuk, amikor a neurológusok olyan felfedezést tettek közzé, amely megváltoztatta az agysejtekről alkotott minden korábbi elképzelésünket. Ma már tudjuk, hogy az agy egyes részeiben a születés után több évtizeddel is erősebb idegpályák, sőt új sejtek is kialakulhatnak. Vagyis a leépülés nem okvetlenül visszafordíthatatlan.

Röviden: a szervezetnek nagy a regenerálódóképessége, és az előnyök kiaknázásához nem kell tudományos végzettség! Kövesse a következő négy stratégiát, hogy a lehető legjobban ki tudja használni szervezete regenerálóképességét:

Hány éves valójában?
Egy nemrég elvégzett vizsgálat szerint ennyi az ön sejtjeinek átlagos életkora:

Gyomornyálkahártya: 5 nap

Ízlelőbimbók: 10 nap

Bőrfelszín: 2 hét

Szempillák: 2 hónap

Vörösvérsejtek: 4 hónap

Májsejtek: 300–500 nap

Csontok: 10 év

Bordaközi izmok: 15,1 év

Gyomorfal (izomzat): 15,9 év
(a gyomornyálkahártyát kivéve)

Kisagy: a tényleges életkornál 2,9 évvel fiatalabb

Szemlencsék: a tényleges életkornál fél évvel idősebbek

Első stratégia
Végezzen testmozgást
A fiatalság új forrása: sétálás naponta, illetve erőnléti edzés hetente háromszor. Ez többek közt a következőknek válik javára:
Izmok: Egy felmérésben azt állapították meg, hogy azok a 70 évesek, akik rendszeresen végeztek erőnléti edzéseket, ugyanolyan erősek voltak, mint azok a 28 évesek, akik nem folytattak ilyen tevékenységet. Aki ugyanis nem edz, elveszti az izomerejét.
Agy: A kutatók korábban úgy vélték, hogy az agysejtek pusztulásának elkerülhetetlen következménye a memória és a kognitív képességek gyengülése. Ma már tudjuk, hogy agyunk meg tud erősíteni régi sejteket és képes előállítani újakat. A testmozgás hatására olyan anyag szabadul fel, amely stimulálja idegsejtjeinket; ez a BDNF (agyi neurotrofikus faktor).
Szív: A zsíros ételek, az energiadús étrend, illetve a testmozgás hiányán alapuló életmód az érfalak megkeményedéséhez és lerakódások keletkezéséhez vezet, melyek így a valós életkoruknál 40 évvel idősebbnek mutatkoznak. Ahogy idősödünk, a szívünk kevésbé hatékonyan húzódik össze és pumpálja a vért. A testmozgás segít megőrizni az erek rugalmasságát és lelassítani az érelmeszesedést.
Csontok: Bár csontjaink 30 éves kor után egyre vesztenek tömegükből, az erőnléti edzés serkenti a csontképződést, hozzájárul ahhoz, hogy ne csökkenjen a csontsűrűség. Aki nem edz, annak évente két százalékkal csökken a csontsűrűsége, ami növeli a törések valószínűségét.

Második stratégia
Iktassa ki a stresszt, ápolja kapcsolatait
Agyunk a közösségben való élethez alkalmazkodott, hiszen a történelem előtti időkben ez volt a létezés legbiztonságosabb formája. Ennek következtében a magányosság stresszt vált ki. Tudatalattink nem látja biztonságosnak és természetesnek a tartós magányt, ezért cselekvésre ösztönző stresszhormonok kiválasztására serkenti a szervezetet. A következő kutatási eredmények jól illusztrálják a stresszcsökkentés és a kapcsolatápolás jelentőségét:
• Azoknál a szívinfarktuson átesett férfiaknál, akikkel törődnek a családtagok, negyedakkora a második infarktus okozta halálozás kockázata, mint azoknál, akik egyedül élnek.
• Azok a nők, akiknek sok családtagjuk és barátjuk van, nagyobb valószínűséggel élik túl a szívbetegséget és a rákot.
• Vizsgálatok igazolták, hogy azoknál a koszorúérbetegeknél, akik csökkentették a stressz-szintjüket, számottevően csökkent az infarktus kockázata.

Harmadik stratégia
Ügyeljen rá, hogy a „megfelelő üzemanyaggal működjön”
Az autó nem indul el gyenge minőségű alkatrészekkel vagy üzemanyaggal. Lényegében ugyanez érvényes a szervezetünkre is: nem képes megfelelően működni, ha gyorséttermi ételeket, finomított cukrot, fehér kenyeret, transzzsírsavakat és túlzottan feldolgozott termékeket fogyasztunk.

A szervezetnek a regenerálódáshoz olyan tápanya­gokra van szüksége, amelyek az alacsony fehérjetartalmú ételekben, a zsíros tengeri halakban, a magvakban, a bogyókban és a magas antioxidáns-tartalmú gyümölcsökben meg zöldségekben találhatók meg. Ezek az ételek a következő előnyöket kínálják:
• Napi egy adag zöldség fogyasztása a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát legalább 4 százalékkal, a stroke kockázatát pedig 3–5 százalékkal csökkenti.
• Napi öt adag gyümölcs és zöldség fogyasztása nem kevesebb mint 39 százalékkal csökkenti a cukorbetegség kockázatát.
• Egy ausztrál felmérés kimutatta, hogy azoknak a 70 éven felülieknek volt a legkevesebb ráncuk, akik a legtöbb friss ételt fogyasztották.
• A napi eggyel több alma elfogyasztása 20 százalékkal csökkenti az idő előtti halál kockázatát. Ez a következtetés annak a felmérésnek az eredménye, melyben a kutatók 20 ezer ember vérének C-vitamin-szintjét mérték (ami arányos a napi gyümölcsfogyasztással). Napi egy vagy több adag gyümölcs vagy zöldség hozzáadása az étrendhez körülbelül 50 százalékkal csökkenti az idő előtti halál kockázatát életkortól, vérnyomástól és dohányzási szokásoktól függetlenül.

Negyedik stratégia
Hagyjon fel minden olyan szokásával, amely gátolja a helyreállást
A dohányzás (beleértve a passzív dohányzást is) és a túlzott alkoholfogyasztás megakadályozza a szervezet regenerálódását. Van azonban jó hír is: amint felhagy a rossz szokásokkal, szervezete gyorsan kiheveri azok káros hatásait:
• Amint abbahagyja a dohányzást, a tüdeje, illetve a szív- és érrendszere gyakorlatilag néhány perc múlva elkezd regenerálódni. A vérnyomása például már nyolc órán belül kezd egészségesebb lenni. Az infarktus kockázata már 24 óra után kifejezetten csökken, a tüdő teljesítménye pedig egy hónapon belül javulni kezd.
• Az erős alkoholizmus okozta agykárosodás is kezd elmúlni a leszokás után. Az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint azon korábbi alkoholisták agyfunkciói, akik csaknem hét éve abbahagyták a mértéktelen alkoholfogyasztást, megegyeztek a nem ivókéival.
• Egy közepes méretű amerikai városban jelentősen csökkent a nem dohányzók körében bekövetkezett infarktusok száma, miután betiltották a dohányzást az éttermekben és a bárokban. A szakemberek ezt a jelenséget a passzív dohányzás csökkenésének tulajdonítják.

Vote it up
384
Tetszett?Szavazzon rá!