Stroke: minden perc számít

Ismerje fel a tüneteket, és azonnal hívja a mentőket! Így jó eséllyel elkerülheti a legrosszabbat, mint cikkünk főhőse is

Péntek reggel, 2010. február 5-én Szabó Lászlóné Ilona éppen fogat mosott a fürdőszobában, mivel vizsgálatra készült a háziorvosához. A 66 éves asszonyt ugyanis két nappal korábban furcsa, addig nem tapasztalt rosszullét fogta el: olvasás közben kiesett a kezéből a könyv, és néhány percig beszélni sem tudott. Megígérte a lányának, Mónikának, hogy közösen igyekeznek utánajárni, mi történt, s erre a délelőttre tervezték a kivizsgálásokat. Ám most hirtelen azt érezte, hogy a jobb karjából és lábából kimegy az erő, s mindjárt összeesik. Felkiáltott. Szerencsére a férje, László, aki délelőttönként a családi tulajdonban lévő autószervizben kezdett, még nem indult el a munkába. Meghallotta a felesége segélykiáltását, és berohant a fürdőszobába. Éppen el tudta kapni az összeroskadó Ilonát, aki abal kezével görcsösen kapaszkodott férjébe, ám jobb karja, ahogy a jobb lába is, élettelenül csüngött. Szólni akart, de nem jött ki értelmes szó a száján.

Mire László bevitte a feleségét a nappaliba, betoppant az ajtón a lányuk, s a történteket látva hívta a háziorvost. Tíz perc sem telt bele, s megérkezett dr. Szél Szilvia, aki azonnal megállapította, hogy Ilonának stroke-ja van. Riasztotta a mentőket: sürgősen a neurológiai osztályra kell vinni az asszonyt! – Tudtam, hogy minél előbb beér a kórházba, annál nagyobbak az esélyei a felépülésre – magyarázza a doktornő.

Magyarországon évente körülbelül 50 ezren kapnak stroke-ot, és 18 ezren halnak bele. Ezzel hazánkban a stroke, magyarul szélütés a harmadik leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések után. Sokan mégsem ismerik fel a tüneteket, pedig a gyógyulás esélyeit nagyban növeli az idejében megkezdett kezelés. A Magyar Stroke Társaság ezért kampányt indított, hogy mindenki legyen tisztában a tünetekkel.

Az összes stroke-os eset mintegy 85 százaléka oxigénhiányos (iszkémiás) eredetű, azért alakul ki, mert az agyat ellátó egyik verőeret vérrög zárja el. A fennmaradó 15 százalék a vérzéses (hemorrágiás) forma – ez az agyvérzés –, amely olyankor következik be, ha az agyban vagy az agyburok alatt egy ér megreped, és a környező agyterületre kiömlő vér a sejtekre nyomást gyakorol, míg mások tápanyag és oxigén nélkül maradnak. Az effajta stroke-ot előidéző érrepedést okozhatja magas vérnyomás, illetve az agyi verőér tágulata (cerebrális aneurizma).

Bármilyen típusú is a stroke, lehetnek figyelmeztető jelei. Ezek váratlanul lépnek fel, súlyosságuk pedig változó. A világszerte működő stroke-ellenes szervezetek három vezető tünetet emelnek ki: arcgyöngeség, kargyöngeség és beszédzavar. Az érintett személy arca félrehúzódhat, különösen amikor mosolyogni próbál, illetve nehezére eshet a tiszta beszéd vagy mások szavainak megértése. Ha e tünetek bármelyikét észleli, azonnal hívja a mentőket, mert minden perc számít! Akkor se becsülje le a tünetek jelentőségét, ha azok átmenetileg elmúlnak (ahogy Ilonánál is) – félő, hogy hamarosan ismét, de súlyos formában jelentkeznek.

A fenti elsődleges tünetek mellett egyéb jelek is utalhatnak stroke-ra, amennyiben hirtelen, nyilvánvaló ok nélkül lépnek fel. Ilyen az alsó végtag zsibbadása vagy gyöngesége, féloldali vagy mindkét szemen jelentkező látászavar, járászavar, összerendezetlen mozgás, hányinger, gyomorfájás és heves fejfájás.

– Létfontosságú, hogy a tünetek alapján mindenki gondoljon a stroke-ra, és haladéktalanul értesítse a mentőket – mondja dr. Steven Levine professzor, a New York-i Állami Egyetem brooklyni klinikája neurológiai és sürgősségi osztályának vezetője.
 

Egy előjel, a TIA
A stroke előtt jelentkezhet átmeneti iszkémiás roham (angol rövidítéssel: TIA), amelyet korábban a laikusok „agyérgörcsnek” neveztek. A TIA hasonló a stroke-hoz, de az érelzáródás csak ideiglenes, rendszerint mindössze néhány percig tart, és nem okoz maradandó károsodást. Az ilyen rohamot átvészelők akár negyven százaléka azonban később ténylegesen stroke-ot kap. Az első tünetek fellépésekor nem tudható, hogy TIA-ról vagy igazi stroke-ról van-e szó, ezért még akkor is feltétlenül azonnal értesíteni kell a mentőket, ha gyaníthatóan csak TIA. Ne mondja le a mentőket, ha a tünetek időközben elmúltak.

Ilonánál kevesebb mint fél órával a tünetek jelentkezése után a kórházban elvégezték a CT-vizsgálatot. Riasztó eredményt mutatott: Ilona agyában négy helyen zárták el az ereket a vérrögök, ezért sok agyi terület nem kapott elég oxigént.

A kezelőorvos szöveti plazminogén aktivátor, azaz tPA-kezelést javasolt. Ez feloldja a vérrögöket, így az iszkémiás stroke elleni leghatékonyabb kezelés, ám nem veszélytelen. Beadásáról végül Ilona maga döntött: mindvégig tudatánál volt, s bár beszélni nem tudott, az ágyon fekve biccentett, hogy vállalja a kockázatot. Ezután a nővérek behúzták Ilona ágya körül a függönyt, és kiküldték Lászlót a folyosóra.

Negyven perc telt el, amikor az orvos visszahívta a kórterembe Lászlót. Ilona ágyához léptek, és az orvos arra kérte az asszonyt, hogy emelje fel a jobb lábát. Ő teljesítette a kérést. Ismét uralni tudta teste jobb oldalát, amely teljesen lebénult a stroke miatt. Percek múlva már lehetett érteni a beszédét is.

Az asszony egy héttel később hagyta el a kórházat. A betegségnek szinte semmilyen nyoma nem maradt.
 

Ez év elejéig az orvosoknak azt tanácsolták, a stroke-tünetek fellépésétől számított négy és fél órán belül adjanak tPA-t; a páciensnek ebben az időszakban körülbelül 30 százaléknyi az esélye a maradandó károsodás nélküli vagy csekély károsodással járó felépülésre. Januárban azonban az Amerikai Stroke-gyógyászok Szövetsége (ASA) új irányelvet tett közzé: lehetőleg egy órán belül alkalmazzanak tPA-t.

– Minden perc, amennyivel a négy és fél órás határidőnél korábban adunk tPA-t, akár kétmillió neuront (agysejtet) menthet meg. Ha a stroke-os beteg az első tünetek jelentkezése után egy órán belül kap tPA-t, majdnem négyszer akkora a valószínűsége, hogy az állapota ismét normális vagy ahhoz közeli lesz – mondja Levine.

Országosan stroke-központokat hoztak létre. Itt akut stroke-kezelésre felkészült szakorvos, szakápoló, neuroradiológus és más szakemberek dolgoznak. A klinikai állapotfelmérő eljárás mellett CT-, illetve MRI-vizsgálatot végeznek, hogy eldöntsék, stroke-ja van-e az érintett személynek.

A stroke-központok eszköztárát az elmúlt évtizedben számos újabb, éren belüli kezelést segítő speciális katéter egészítette ki, de továbbra is a hagyományos intravénás tPA-terápia az, amely egyértelműen hatásos. Ám beadása a beteg gondos kivizsgálását, majd – a mellékhatásként esetleg fellépő koponyaűri vérzés kivédésére – alapos ellenőrzést igényel.

– Akut stroke-ra a tPA óta még nincs egyértelműen hatásos új gyógyszer – hangoztatja Levine –, bár a klinikai kipróbálásig már eljutottak egyéb kezelési lehetőségek.

Szerencsére nagyon ígéretes ezek egyike, egy úgynevezett neuroprotektor, amely megóvja az agyat a stroke okozta károsodástól. Michael Tymianski kanadai idegsebész tavaly novemberben jelentette be, hogy az NA–1 jelű neuroprotektor kifejlesztése egészen előrehaladott stádiumba ért. Az Egyesült Államokban és Kanadában betegeken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az NA–1 megvédi az agyat azoktól az összetett kémiai reakcióktól, amelyek stroke-os páciensekben agysejtek elhalásához vezetnek, azaz lényegében csökkenti az iszkémiás stroke agyra gyakorolt hatását. Az új szer várhatóan három-négy év múlva kerül forgalomba az Egyesült Államokban.
 

Szabó Lászlóné IlonaA stroke-ra kockázati tényezők hajlamosítanak. Ezek egy részén nem változtathatunk. Nagyobb a stroke veszélye például azok esetében, akiknek a családjában fiatalkorban előfordult stroke vagy szívinfarktus. A betegség gyakoribb az 55 év fölöttieknél.

Örömhír, hogy az iszkémiás stroke ellen akár 80 százalékban is védhet az életmód-változtatás – fogyás, egészséges étrend, testmozgás és dohányfüstmentes élet –, illetve a megelőző gyógyszeres kezelés.

Fokozzák a stroke veszélyét a lerakódások a verőerek falán, a magas vérnyomás, a magas szérum összkoleszterin-szint, az elhízottság, a cukorbetegség, a dohányzás és a mértéktelen szeszesital-fogyasztás is, ám ezekkel szemben véd az életmódváltás, illetve a megfelelő gyógyszeres kezelés.

A stroke kockázatát ötszörösére növelő pitvarfibrilláció olyan szívritmuszavar, amelynek következtében a vér pang a szív felső rekeszében, a jobb pitvarban. A pangó vér rögösödésre hajlamos. Az állapot kezelhető véralvadásgátló készítményekkel, esetleg elektromos kezeléssel vagy a kóros ingerképző központ elpusztításával.

A népesség körülbelül 25 százalékánál a pitvar két felét elválasztó izmos sövényen nyílás van jelen, a nyitott foramen ovale. Ez a születés után általában bezárul, de ha nem, akkor a szervezet más részéről érkező vérrög a nyíláson áthaladva a jobb pitvarból – a tüdőt kikerülve – átkerülhet a bal pitvarba, és innen feljuthat az agyba, ahol stroke-ot okozhat.

Megoldási lehetőség a nyílást megszüntető nyitott szívműtét, ez azonban súlyos beavatkozás, ezért ritkán alkalmazzák. Az orvosok újabban olyan katéteres módszert vezettek be, amellyel zárni tudják a nyílást anélkül, hogy a mellkast meg kellene nyitni.

A vérzéses stroke akkor előzhető meg, ha megműtik a felrepedésre hajlamos tágult érszakaszt. A műtét során a tágult verőérbe katétert vezetnek fel, és azon át pici fémhurkokat raknak le az értágulatba. A hurkok köré vérrögök képződnek, és eltömítik az aneurizmát, megakadályozzák a felrepedését.
 

Most, három év elteltével Ilona jobb keze kissé érzéketlenebb ugyan, mint volt, ám teljes életet él. – Nagyon boldog vagyok – mondja –, hogy idejében kerültem olyan orvosok kezébe, akik felismerték a betegségemet, és a leghatékonyabb terápiát alkalmazták. Most rajtam a sor, hogy vigyázzak, nehogy megismétlődhessen a rosszullétem: egészségesen élek és étkezem, sokat mozgok, és mindenben betartom az orvosom javaslatait.

Vote it up
303
Tetszett?Szavazzon rá!