Suhanj, suhanc!

Gusztos Péter a politikai csatározások helyett új életcélt választott: a futás örömét szeretné megosztani sérült társainkkal

Kapcsolódó cikkek

Ha jó az idő, a budapesti Margitsziget megtelik mozogni vágyókkal. Baráti társaságok is összejönnek, hogy futva vagy kerékpáron, együtt vágjanak neki egy-két körnek. Szombat reggelente a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda előtt is egy társaság gyülekezik. Az ő csapatuk mégis más: bár a céljuk a többiekéhez hasonlóan a táv leküzdése, rájuk sokkal nehezebb feladat vár. Néhányan handbike-okban (kézibiciklikben) ülnek, mások láthatóan kissé bizonytalanul álldogálnak az uszoda bejáratánál: mozgás-, látás- és értelmi fogyatékosok, akik hamarosan indulnak egy vagy több 3500 méteres Suhanj!-körre.

– A Suhanj! Alapítvány megosztja a mozgás örömét sérült és fogyatékkal élő társainkkal. Őket több tényező is hátráltatja abban, hogy elkezdjenek mozogni, ezekben próbálunk segíteni – mondja Gusztos Péter, az alapítvány elnöke, a mozgalom kitalálója és vezetője.

Bizonyos szempontból ő is hátrányból indult az embertársait segítő ötletével. Szabad demokrata politikusként nyolc esztendőn át volt parlamenti képviselő, ám 2009 nyarán elhatározta, hogy a következő évtől nem kér a képviselőségből. Korábban azonban a politika tette ki a mindennapjait, hiszen kamaszkora óta erre a pályára készült. Mit tegyen hát a civil életben, a parlamenten kívül?

– Három tényezőnek kellett teljesülnie: hogy fontos dolgot csináljak, amiben kézzelfogható eredmények születnek; hogy valóban újszerű legyen a feladatom; illetve hogy összefüggésben legyen a hobbimmal, vagyis a futással – idézi fel Péter.

A nagy felismerés a 2009 őszi budapesti maratonon jött el, amikor felfigyelt egy francia csapat tagjaira, akik mozgássérültekkel közösen futottak.

A későbbi Suhanj! első edzéseit az interneten, ismerősei körében hirdette meg, s ebben nagy segítségére volt felesége, Kovács Patrícia színésznő is, aki különösen a kezdetekben sokat tett a mozgalom sikeréért. Ő volt az „arca” is a 2010 őszén létrejött alapítványnak, hiszen Péter – politikusi múltja miatt – hosszú időn át igyekezett a háttérbe húzódni, mert nem akarta, hogy tevékenységüket „önfényezésnek” tartsák, illetve hogy a személye megossza a közvéleményt.

– Mostanra talán már elég idő telt el a képviselőségem óta, de különben is, itt nincs helye a politikának. Persze tudjuk, hogy nem egyformán látjuk a világot, de erről szinte soha nem beszélünk, pláne nem vitázunk, legfeljebb egy-egy tréfás megjegyzés hangzik el néha. Aki köztünk van, vagyis ahogy mi hívjuk, „suhanc”, annak ebben a körben valóban csak a mozgás öröme számít – magyarázza. – Még a salgótarjáni gimnáziumi baráti társaságban két mozgáskorlátozott is akadt, így nem volt ismeretlen számomra a világuk.

A Suhanj! Alapítványt 200 ezer forinttal jegyezték be, tavaly már 18 millió forint bevétele volt. Eddig 15 millióért vásároltak különböző eszközöket a tagjaiknak. Három évig önkéntességi alapon dolgoztak benne, most három embernek ad munkát, akik a szervezést, üzemeltetést intézik. Állami, önkormányzati forrást sosem kértek és kaptak, céges, valamint magánadományokból boldogulnak. Nemcsak versenyeken indítják arra vállalkozó sportolóikat, de edzéseket szerveznek – szárazon és vízen –, így úszásoktatást végtaghiányos gyermekek számára éppúgy, mint speciális kardioedzéseket – ezeken az oktatók egy része is mozgássérült vagy éppen paralimpikon.

Éveken át Péterék lakásán tárolták a sporteszközöket, handbike-okat, mezeket, mostanra már lett irodájuk, de az igazán nagy váltásra csak most készülnek: hamarosan akadálymentes fitnesztermet fognak nyitni a pesti belvárosban. Ide természetesen nem csak mozgás- vagy látássérültek járhatnak majd – a cél éppen az, hogy egybenyissák a két világot. Az edzőteremben közös spinning- (teremkerékpáros) edzéseket is tartanak majd sérült gyermekeknek éppúgy, mint más csoportoknak, vagyis ez a bevétel is az alapítványt gyarapíthatja.

– Az öt év alatt voltak hullámvölgyek, néha nagyon elfáradtam, de olyan ez, mint a hosszútávfutás – mondja Péter, aki kamaszkora után másfél évtizeddel ezelőtt talált vissza kedvenc sportjához, s gyakran fut ultramaratoni távokat. – A felénél néha fáradtság, álmosság tör az emberre, de aztán rendre átesik a holtpontokon, és folytatja.

A mozgalomban eddig legalább félezer ember fordult meg, a belső kör, akik szinte minden edzésen ott vannak, illetve a versenyeken indulnak, netán a szervezésben is részt vesznek, több tucat. Igyekeznek minél fiatalabb korban elérni a gyerekeket, hiszen a fogyatékosság kirekesztettséget is jelent, ami a testi baj mellett lelkieket is szül. Szívesen látnak családokat, amelyeknek közös program lehet a testmozgás.

– Öt év alatt sok mindent lát az ember, de a legmeghatóbb történetünk talán Thomasé, egy értelmi fogyatékos kisfiúé – meséli Péter. – Az édesanyja keresett meg minket, hogy a fia nem mozgássérült ugyan, de foglalkoznánk-e vele, mert nem tud beilleszkedni a közösségekbe. Természetesen igent mondtam, és amikor együtt futni kezdtünk, kiderült, hogy Thomas remek kis sportoló. Ebben a közegben senki sem sajnálatot kap, nem éreztetjük, hogy más, mint a többi ember, olyannak fogadjuk el, amilyen. Thomasnak nemcsak a közösséghez való viszonya javult, de a családja élete is megváltozott: jönnek vele hétről hétre, hogy együtt sportolhassanak.

Persze a sikerek, örömök mellett kijut a kudarcból is, hiszen akadnak olyan tagjaik, akiknek romlik az állapota, így kimaradnak az edzésekről. De már néhány vidéki városban is szerveződnek baráti társaságok, amelyekből idővel akár egy Suhanj!-hálózat is születhet. A társaság pedig nemcsak közös futásra, úszásra, kerékpározásra kapható: miután sokat edzettek korábban Szigetmonostoron, a 2014-es árvíz idején úgy döntöttek, meghálálják az addigi vendégeskedést, és segédkeztek a települést védő gát építésében.

Ha csatlakozni szeretne, érdeklődhet az alapítvány honlapján vagy személyesen szombat 10 órától a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda előtt. Az egészség sem akadály – segítőnek is várnak bárkit, aki szeretne tenni kevésbé szerencsés társaiért.

Vote it up
210
Tetszett?Szavazzon rá!