Szenvedély a hétköznapokban

Szerezze vissza a férfit, akihez hozzáment!

A szüleim a nagy gazdasági világválság és a háború éveiben nőttek föl. Akkoriban nem volt szokás a házastárs romantikus és érzelmi szükségleteivel törődni. Később anyámat túlságosan elfoglalta hét gyermekének nevelése, és eszébe sem jutott föltárnia az érzéseit apám előtt. Apám meg sem értette volna, ha valaki azt mondja neki, hogy a jó házasság nem egyenlő a család eltartásával.

Manapság viszont nemcsak a biztonságot és védelmet keressük a házasságban, hanem a szerelmet, a romantikát és az érzelmi beteljesedést is. Házasságunk életben tartásához olyan készségeket kell magas fokon elsajátítanunk, amelyekre szüleink nem is gondoltak.

Az évek során számtalan asszony panaszkodott nekem arról, hogy férje már nem olyan figyelmes és érdeklődő, mint kapcsolatuk elején. Azon tűnődnek: Mi történt azzal a férfival, akibe beleszerettem? Ilyenkor azt válaszolom, hogy megvan még, s hozzáteszem, hogy némi erőfeszítés és megértés árán mindenki visszahozhatja a romantikát a házasságába.

Sok házaspárt láttam, akik a válóper küszöbén ismét egymásba szerettek. A következőképpen őrizheti meg a szenvedélyt, intimitást és boldogságot a házasságában:

Fontos az érintés
– Bill* (* A neveket megváltoztattuk.) már szinte soha nem gyöngéd hozzám – mondja Jane. – Csak akkor érint meg, ha szeretkezni akar. Úgy érzem, kihasznál.

Eleinte Bill megfogta Jane kezét, simogatta a haját, megölelte, átkarolta a vállát, amikor nyilvános helyen sétáltak. Ám amint a szex része lett az életüknek, csak akkor érintette meg Jane-t, ha „olyan” kedvében volt.

Jane azt nem tudta, hogy az udvarlás időszakában Bill azért cirógatta, mert tilos volt számára az intimitás egyéb formája. Amikor egy férfi udvarol egy nőnek, fizikailag meg kell tartóztatnia magát. De amint zöld utat kap a szexuális közeledésre, megeshet, hogy a gyöngéd érintést már nem tartja fontosnak. A szeretkezés intenzív élménye elhalványítja az egyszerű cirógatásét.

Bill nem érzett rá ösztönösen, hogy Jane nem csupán a szex előtt igényli a kedveskedést. Gyermekkorban a fiúk és a lányok egyformán vágynak az ölelésre és babusgatásra. Amikor a fiúk elérik a pubertást, a szexuális kapcsolat iránti vágy minden másnál erősebbé válik. Ezzel szemben a lányok egy részénél mindig erős marad az igény, hogy megöleljék őket.

Ahogy Bill lassan megértette, miért fontos a feleségének a nem szexuális érintés, ismét ugyanolyan gyöngéden viselkedett vele, mint kapcsolatuk elején. Jane a tudtára adta, mennyire jólesik ez neki, s ezzel bátorította. Idővel Bill számára is kellemes és érzéki élménnyé vált az érintés.

A bók ingyen van
Kapcsolatuk elején Tomnak mindig volt egy kedves szava Mary külsejére. „Nagyon jól nézel ki”, mondta, vagy „De csinos vagy ma este!” Amikor elmentek valahová, csak nézte és élvezte Mary szépségét.

Az évek múltával Tom fokozatosan felhagyott a bókokkal. Marynek ez rosszul esett, mert elutasításnak érezte, és meg sem próbált tetszeni a férjének. Amikor nagy néha mégis kiöltözött, és megkérdezte Tomot, hogy néz ki, ezt a választ kapta: „Jól. Menjünk, mert elkésünk.” Aztán már nem is kérdezte.

Ahogy az idő múlásával a nő teste és a férjével való kapcsolata változik, gyakran igényli a visszajelzést, hogy a férje még mindig kívánatosnak tartja. Sok férfihoz hasonlóan Tom is feltételezte: Mary tudja, hogy tetszik neki – végtére is feleségül vette.

Elmeséltem nekik Bill és Susan esetét, akik kilenc éve voltak házasok. Amikor Bill leszokott a bókokról, Susan egy szívességre kérte.

– Ha megkérdezem tőled, hogy nézek ki – kezdte Susan –, mondd azt, hogy szép vagyok és csodálatos.

Bill visszakérdezett, hogy akkor is ezt kell-e mondania, ha nincs hozzá kedve. Susan azt felelte: – Igen, akkor is.

Erre Bill tréfás hangon azt mondta: – Szép vagy és csodálatos.

Susan csaknem mindennap föltette a kérdést, és Bill engedelmesen mindig rávágta a bókot. Egyszer azonban, körülbelül három hónap múlva, másképpen válaszolt. – Szép vagy – mondta. – Csodálatos vagy. És ezt most komolyan gondolom. Örülök, hogy megkértél erre a játékra. Eddig észre sem vettem, milyen szép vagy valójában.

A történet hallatán Mary megértette, hogy amikor bókokat vár Tomtól, nem szerelemért könyörög. Néhány hónap múlva sugárzott a boldogságtól. Bátorította a férjét, hogy tudatosan figyeljen rá, és az eredmény nem maradt el.

Beszélgethetnénk?
– Amikor megismerkedtünk, rengeteget beszélgettünk – mesélte Colleen. – Most meg már nem is szólunk egymáshoz. Úgy érzem magam, mint aki menten szomjan hal a sivatagban. És nemcsak Steve-ről van szó. Nekem sincs mit mondanom. Úgy érzem, vége a szerelmünknek.

Igazság szerint Steve érzései a felesége iránt mit sem változtak. Pusztán másképpen juttatta őket kifejezésre. – Miért kellene folyton beszélgetünk? – kérdezte. – Nem elég, hogy együtt vagyunk és mindent együtt csinálunk?

Eleinte Steve azért beszélgetett, hogy elmondja Colleennak, kicsoda ő. És figyelmesen hallgatta Colleent, amikor ő beszélt magáról. Amint megismerték egymást, Steve nem látta értelmét a további társalgásnak.

Steve azt nem értette, hogy a nők sokkal intimebbnek éreznek egy kapcsolatot, ha gondolataikat és érzéseiket megoszthatják a partnerükkel. Még ha Colleennak nem akadt is fontos mondandója, néha csak azért akart beszélgetni, hogy megerősítse összetartozásukat. A nők szeretnek mesélni a diadalaikról és a kudarcaikról. A kudarcokról hallva azonban a férfiak úgy vélik, a segítségüket kérik a problémák megoldásában.

Azt javasoltam Colleennak, ne próbálja Steve-et bevonni a beszélgetésbe, inkább kérje arra, hogy hallgassa végig. Colleen tehát azt mondta neki: – Amikor hazajössz, öt percig csak rám figyelj. Mindössze ennyit kérek. Szeretném elmesélni, mit csináltam ma. Meg sem kell szólalnod. Ettől jobban érezném magam.

Néhány héten belül Steve rájött: úgy is tudja hallgatni Colleent, hogy közben nem azt érzi, neki kellene megtalálnia a megoldást a problémáira. Sőt ő maga is mesélni kezdett. Colleen pedig hálás volt a figyelméért.

Apróságok
– Mielőtt összeházasodtunk, Roger sok mindent megcsinált – mondta Georgia. – Kivitte a szemetet, cipelte a csomagokat, lemosta a kocsimat. Aztán egyszer csak abbahagyta. Úgy érzem, már nem is vagyok fontos a számára.

Mint sok más férfi, Roger is bizonyítani akart az udvarlás időszakában. Az esküvő után azonban úgy vélte, sokkal nagyobb ajándék az, hogy hazaadja a fizetését és csak a családjának él. Meglepetten tapasztalta tehát, hogy felesége nem éri be ennyivel.

Georgia fordított a helyzeten. – Tudom, milyen sokat dolgozol – mondta –, és hogy pihenni szeretnél, amikor hazajössz. Mégis nagyon hálás lennék, ha kivinnéd a szemetet.

Mivel a férfiak egyes célokra összpontosítanak, nehezen tudnak irányt váltani. Ezért kezdetben Roger morgolódott. De attól, hogy kivitte a szemetet, Georgia különlegesebbnek érezte magát annál a munkánál, amely férje idejének javát kitöltötte. És mivel Roger látta, milyen hálás az asszony a segítségéért, hamarosan azért vitte ki a szemetet, mert a felesége örült ennek.

Sokkal több érhető el egy férfinál, ha az asszony méltányolja azt, amit már megtesz, és apránként kér többet tőle. Ebben áll a titok. A szemét-probléma megoldódása után Georgia tudta, hogy idővel kapcsolatuk számos olyan elemét vissza tudja majd állítani, amely annak idején oly kedves volt a számára.

A sérthetetlen 20 perc
Az udvarlás kezdetén a férfi olyan, mint egy vadász. Csak arra figyel, hogy megnyerje magának a kiszemelt nőt, és célja elérése érdekében bármire hajlandó. Nem bánja, ha dermesztő hidegben a szabad ég alatt kell aludnia, elviseli a perzselő hőséget, meghoz bármilyen áldozatot.

Ez az elszántság nagy hatással van vágyának tárgyára, a nőre. A problémák akkor kezdődnek, amikor a férfi elérte célját. Ha magáénak tudja a nőt, lazít, és energiáit új feladatra tartogatja.

Emlékszem Bonnie-val kötött házasságom első évére. A legtöbb friss házashoz hasonlóan nagyon szerettük egymást, és mindketten boldogok voltunk. Ahogy múltak a hónapok, Bonnie mind csalódottabbá vált. Egyre kevesebbet beszélgettünk. A változás olyan lassan ment végbe, hogy én észre sem vettem.

Végül egyértelmű lett, hogy Bonnie boldogtalan. Könnyes szemmel azzal vádolt, hogy jobban szeretem a munkámat, mint őt. Úgy érezte, minden energiámat arra tartogatom, és mire hazaérek, neki semmi sem marad.

Elhatároztam, hogy mindennap korábban hazamegyek, és húsz percet csak Bonnie-nak szentelek. Azt mondtam magamnak, hogy ő a legfontosabb. Megöleltem. Bármit csinált is, csatlakoztam hozzá: répát karikáztam, konyhapultot tisztítottam és kiürítettem a szemetest. Vagy csupán elmeséltem, hogyan telt a napom, és megkérdeztem, ő mit csinált.

Végül Bonnie kezdett fölengedni, és az együtt töltött húsz perc után sugárzott az arca. Mostanában, ha sok a munkám és megfeledkezem a sérthetetlen húsz percről, azt látom, hogy kapcsolatunk ismét rossz vágányra tévedt. És olyankor újrakezdem.

Az együttélés során könnyű félreérteni partnerünk indítékait, és olyankor úgy érezzük, nem szeret már minket annyira. Ám ha a nő megtanulja helyesen értelmezni a férfi viselkedését, el tudja érni, hogy megváltozzon. Némi munkával visszahozható a romantika, és ismét azt a férfit látja párjában, akibe beleszeretett.

Vote it up
2
Tetszett?Szavazzon rá!