Tévhitek az időjárás körül

Eloszlatjuk a ködöt néhány természeti jelenséggel, illetve azoknak a ránk gyakorolt hatásával kapcsolatban

Chris Maier, az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa szerint az emberek általában a szüleiktől, nagyszüleiktől tanulják el, amit az időjárásról tudnak. – Azonban az elmúlt 30 évben rengeteget fejlődött a meteorológia tudományága, és a szájról szájra terjedő tévhitek többségét már cáfolni tudjuk – mondja.

A hideg levegő betegséget okoz
Csak részben igaz. A vírusok, nem pedig a hideg levegő okozza a megfázást! Ugyanakkor a hűvös időjárás esendőbbé teszi a szervezetet a téli kórokozóknak. Hiába öltözünk kellőképp fel, az arc általában védtelen marad – figyelmeztet az angol Cardiffi Egyetem Megfázás Központja. A hideg hatására az orrnyálkahártyában levő erek összehúzódnak, így romlik az immunrendszer működése, és nő a fertőzések valószínűsége. Ezek után pedig, mivel télen a nap nagy részét zárt terekben töltjük más emberekkel, a kórokozók is könnyebben jutnak az egyik emberről a másikra.

Sosem csap ugyanoda kétszer a villám
Maier szerint ez az egyik legszélesebb körben elterjedt tévhit. Valójában többször is csaphat ugyanabba a pontba a villám, különösképp, ha egy magas, hegyes végű, magában álló objektumról beszélünk. Az Empire State Buildinget például évenként több mint 100 villámcsapás éri.

A nagy viharok, mint a tornádók és a hurrikánok a leghalálosabbak
Bár az igaz, hogy ezek a jelenségek kapják a legnagyobb médiafigyelmet, valójában sokkal kisebb veszélyt jelentenek az emberre nézve, mint például a hőmérséklet szélsőséges ingadozása. Az amerikai járványügyi központ felmérése szerint egy ötéves periódus alatt az időjáráshoz köthető haláleseteknek mindössze 6 százalékát okozta vihar vagy áradás! A legnagyobb veszélyt a jelentés szerint a fagy jelentette, ami a halálesetek 63 százalékát követelte, míg 31 százalékért a hőség volt felelős.

Csak nyáron lehet leégni
Az igaz, hogy nyáron a kevesebb ruha miatt nagyobb bőrfelület marad fedetlenül, de télen sem szűnik meg teljesen a kockázat – figyelmeztet az amerikai Nemzeti Síterületek Egyesülete. Valójában a Föld fizikailag télen van közelebb a Naphoz, a hó és a jég pedig visszaveri a káros UV-sugarakat, amelyeknek így a bőr duplán van kitéve! Ha legközelebb síelni megy, figyeljen oda a napsugarakra: minél nagyobb a tengerszint feletti magasság, annál nagyobb a kockázat.

Földrengés esetén a küszöbre kell állni
Ez a tanács a vályogházakra, illetve az olyan megerősítetlen szerkezetű építményekre volt csak igaz, amelyekből valóban csak az ajtókeret maradt állva egy földrengés után. A ma épülő házakban az ajtó már egyáltalán nem biztonságosabb, mint a lakás bármely másik pontja, sőt: az ajtó megütheti rázkódás közben! Legjobb, ha egy erős asztal alá bújik, amíg abba nem marad a rengés.

Az alkohol felmelegíti, ha hideg van
Épp ellenkezőleg! Bár átmenetileg a meleg érzetét kelti, a kutatások azt mutatták ki, hogy valójában a hideg téli éjszakán fogyasztott alkohol következtében a hő gyorsabban szökik ki a testből, kiszolgáltatva azt a hipotermia veszélyének! Az alkohol hatására a vér a bőrréteghez kerül, azaz eltávolodik a belső szervektől – pont fordítva, mint ahogy a testhő megtartásához szükséges volna.

Megrázhatja az áram, ha hozzáér valakihez, akibe belecsapott a villám
A test nem vezeti az áramot, így nem jelent veszélyt, ha megérinti a villámcsapás áldozatát. – A legfontosabb azonnal a mentőket hívni, majd elsősegélyt nyújtani, ami érintés nélkül igen nehéz lenne – mondja Maier.

Vote it up
202
Tetszett?Szavazzon rá!