Általános orvosként a rendelőmben naponta hallottakból azt a következtetést kellett levonnom, hogy még mindig sok tévképzet él azzal kapcsolatban, miként lehet egészségesen lefogyni. Íme, néhány a leggyakoribbak közül:
1. tévhit: Ha nem reggelizik, gyorsabban fogy
Inkább csak gyarapítja kilóinak számát, ha a napot nem a reggelivel kezdi, mivel később az éhségérzetét keksszel vagy más hasonló nassolnivalóval csillapítja. Emellett az étel megemésztése során kalóriákat éget el, a táplálkozástudományi szakértők épp ezért javasolják, hogy keveset és gyakran együnk.
Ha üres gyomorral kezdi a napot, az fejfájást és ingerlékenységet okozhat. Vizsgálatok támasztják alá, hogy a reggeli nélkül iskolába menő gyerekek gyöngébb teljesítményt nyújtanak a tanulásban.
Fogyasszon inkább olyan egészséges reggelit, melynek energiatartalma kitart ebédig, például gabonapelyheket zsírszegény tejjel vagy korpás kenyérből készült pirítóst!
2. tévhit: A fogyás leghatékonyabb módja a szigorú diéta
A kalóriaszámolással egybekötött, fegyelmezett diéta a súlyleadáshoz vezető egyik, de korántsem a legjobb út. A gyors súlyleadás a szervezet anyagcseréjének, tehát az elfogyasztott étel és ital feldolgozási ütemének lassulásával jár. Ez azt jelenti, hogy a szervezet kevésbé hatékonyan égeti el a kalóriákat, és emiatt a normális étrendhez való visszatérés után az illető hajlamosabb lesz a hízásra.
Vezessen be inkább olyan étrendi változtatásokat, melyeket tartani tud, és ezeket kapcsolja össze rendszeres testedzéssel. A mozgás serkenti az anyagcserét és az izmok működését. Törekedjen a napi mozgásmennyiség növelésére, és hetenként legalább ötször 30 percen át végezzen nem túl megerőltető testedzést!
3. tévhit: Ha csak zsírszegény ételeket eszik, nem hízik meg
A zsírszegény étel nem okvetlenül kalóriaszegény is egyben: sok „zsírszegény” termék közel ugyanannyi kalóriát tartalmaz, mint a hagyományos változat. A zsírszegény ételek ugyan segíthetnek elérni vagy megőrizni az egészséges testsúlyt, de valójában az összes elfogyasztott kalória mennyisége számít.
A zsírszegény sajtos szendvics zsírszegény majonézzel, utána egy zsírszegény fagylalt összességében rengeteg zsírt és kalóriát tartalmaz.
4. tévhit: A késő este elfogyasztott étel rögtön zsírként rakódik le
Az étkezés időpontja nem befolyásolja, hogy mi történik a kalóriákkal. Aki nagyon késő este étkezik bőségesen, de a nap folyamán nem fogyasztott a szükségesnél több kalóriát, az nem szed fel magára többet, mintha ugyanezt az ételt este hatkor eszi meg.
A késői étkezés azonban emésztési zavarokat, gyomorégést és álmatlanságot okozhat.
5. tévhit: A keményítőtartalmú ételek hizlalnak
Azok körében, akik gyermekkoruk óta ezt hallják, szívósan tartja magát a nézet, miszerint az olyan ételek, mint a krumpli, a rizs és a kenyér fogyasztása súlygyarapodáshoz vezet. Az igazság ezzel szemben az, hogy a mértékletesen fogyasztott, keményítőt és sok szénhidrátot tartalmazó ételek laktatóak, hosszú időre elegendő energiát adnak. Emellett létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok is vannak bennük (többek között B-vitaminok, kalcium és vas), ezért a kiegyensúlyozott étrend fontos részei.
Egy gramm szénhidrátban négy kalória van, egy gramm zsír ugyanakkor kilenc kalóriát tartalmaz. Óvakodjon viszont a keményítőtartalmú zsírdús ételektől, azaz például a süteményektől, kekszféléktől és pudingoktól, mert ezek nagyon hizlalnak!
6. tévhit: Nem szabad fehérjét és szénhidrátot egyszerre fogyasztani
Az ezt előíró diéta sikeresnek bizonyult, feltehetően azért, mert az átlagosnál alacsonyabb kalória-bevitelt eredményező szigorú étrenden alapul. Ettől azonban senki nem lesz varázsütésre karcsú.
A fehérjék és szénhidrátok különválasztásának gondolata valójában ellentmond az egészséges táplálkozás minden szabályának. A különféle ételcsoportokban található nyomelemek serkentik az emésztést, a szénhidrátdús élelmiszerekben lévő B-vitaminok pedig szükségesek a fehérjékben lévő aminosavak hasznosításához.
7. tévhit: A zsír mindenáron kerülendő
Igaz ugyan, hogy a zsír rengeteg kalóriát tartalmaz, de az egészséges, kiegyensúlyozott étrendnek mégis fontos része, s egyben fontos A-, D- és E-vitamin forrás. A táplálkozástudományi szakértők azt javasolják, hogy a bevitt energia 35 százalékánál több semmiképp ne legyen zsír-eredetű (ebből legfeljebb 10 százalék legyen telített zsír, amit például a vaj és a hús tartalmaz).
8. tévhit: Az olíva- és a napraforgóolaj kevésbé hizlal, mint a vaj és az állati zsír
Az állati zsírok (és más telített zsírok, köztük a kókusz- és pálmaolaj) nem hizlalnak jobban, mint a növényi zsírok, de az egészségre valóban ártalmasabbak. A túl sok telített zsír növeli a vér koleszterinszintjét, így a szívkoszorúér-megbetegedés és a stroke kockázatát.
Az egyszeresen telítetlen zsírok, mint amilyenek az olívaolajban vannak, és a többszörösen telítetlen zsírok, mint amilyenek a napraforgóolajban vannak, nem ilyen károsak az egészségre, de ugyanúgy sok energiát tartalmaznak. A legjobb, ha nem fogyasztja el az ételen látható zsírt; illetve amiből csak lehet, a telítetlen változatot vásárolja.
9. tévhit: Az alkohol egészséges
A szakértők többsége egyetért abban, hogy az egészségre még nem ártalmas, ha naponta a nők legfeljebb 20 gramm, a férfiak 30 gramm alkoholt fogyasztanak. (Az adott szeszesital alkoholtartalmát az alkohol százalékos értéke alapján lehet kiszámítani; egy 12 százalékos sör deciliterenként 12 grammot tartalmaz). Azt azonban ne feledje, hogy az alkoholban sok az energia: egy korsó sörben mintegy 200, egy pohár édes fehérborban 120 kalória van!
Arra is akadnak bizonyítékok, hogy a kis mennyiségben fogyasztott alkohol segít megelőzni az érelmeszesedést (a verőérfal megvastagodását és megkeményedését), illetve a szívkoszorúér-megbetegedést. Ezek az előnyös tulajdonságai azonban csak a 35 éven felüli férfiaknál és a változás kora utáni nőknél igazoltak. A biztonságos mennyiségen túli rendszeres alkoholfogyasztás károsíthatja a májat, valamint nyelőcső- és gyomorhurutot okozhat. A túlzott alkoholfogyasztás fokozza a máj-, a szájüregi, a nyelőcső- és az emlőrák kockázatát is.
10. tévhit: Alig eszem, mégsem fogyok
Ez a panasz szinte naponta hangzik el a rendelőmben. Aki valóban nagyon keveset eszik, annál a súlygyarapodásnak más okai lehetnek: egyes gyógyszerek, köztük az antidepresszánsok, a szteroidok és a változás kora után a hormonpótló kezelés gátolhatják a fogyást. Érdemes megkérdezni a háziorvost, nem tart-e indokoltnak egy pajzsmirigy-vizsgálatot (ha a pajzsmirigy-működés csökken, lassul az anyagcsere, ezért a szervezet nehezebben égeti el a kalóriákat).
Az emberek többsége azonban egyszerűen nem méri fel, mennyit eszik: hajlamos megfeledkezni a főzés közben bekapott falatokról, a társaságban elfogyasztott italról, a telefonálás közben elrágcsált kekszről. Ezek elképesztően sok fölösleges kalóriát jelenthetnek. Csak akkor tudhatja pontosan, mennyit eszik és iszik, ha mindent gondosan felír.
Hozzászólás