Tanulságos betűzgetés

Egy fiatalember meg a szülei példát mutatnak egy orvosnak, mit jelent igazából a türelem és a bátorság

Kapcsolódó cikkek

Kerekes székhez kötött páciensemet a gimnázium szónoki emelvényéhez tolták, hogy megtartsa ünnepi beszédét. A fiatalember arca még részlegesen bénult volt, jóformán csak suttogott. Mark Orsini azonban így sem vallott szégyent a mikrofonnál, diáktársai felállva tapsolták meg, bár sokan azon tűnődtek, vajon eljut-e az érettségiig.

A tizennyolc éves fiúnál ugyanis Guillain–Barré-szindróma alakult ki, izombénulással járó autoimmun betegség. Emiatt hamarosan szinte teljes mozdulatlanságra kényszerült.

A szülei tudták róla, hogy szívós, nem adja fel; át fogja vészelni ezt a legtöbb esetben  megszűnő betegséget, azután a Dartmouth College-ben tanul tovább. Az ám, de egy mozgásképtelen, mesterségesen lélegeztetett fiatalember hogyan tehet fel kérdéseket, miként vehet részt a gyógykezelésében?

A család nem akármilyen megoldást eszelt ki. Orsiniék odaültek Mark mellé, és fennhangon darálták az ábécét. Amikor olyan betűhöz értek, amelyre Marknak szüksége volt egy szóhoz, bólintott. Leírták, aztán elölről kezdték, és várták az újabb bólintást. Sosem fogytak ki a türelemből, és Markot minden döntésbe bevonták. A szokásos terápia nem használt, ezért kockázatos eljárást javasoltam, hogy kiszűrjük az ellenanyagokat a véréből. Ezt követően javult az állapota, rövidesen már mozgatni tudta a lábujjait, a lábát, majd a karját.

Dartmouthban szerzett diplomát. Nemrégiben felkeresett a rendelőmben, remek hangulatban volt. Azonban sok mindenről nem ejtettünk szót. Szerettem volna elmondani, hogy felnézek rá, és hogy nem sűrűn találkozom olyan bámulatos emberekkel, mint a szülei, akik órákig ültek az ágyánál, fáradhatatlanul figyelték, ahogy betűről betűre haladva „beszél”. Szerettem volna elmondani, hogy röstellem magam, amiért annak idején elhessegettem a saját gyerekeimet, akik csevegni próbáltak velem, de én nem értem rá. Szerettem volna elmondani, hogy sosem felejtem el őt és a családját. Ám cserbenhagytak a szavak.