Tartsa kordában étvágyát

Nyugalom, azért ehet egy falatot (de csak kicsit!)

Kapcsolódó cikkek

Terri Crecco úgy véli, hogy ő cukorfüggő. Már gyermekkorában sem tudott ellenállni az édességeknek. Felnőttként pedig, ha nem mennek jól a dolgok, a kekszektől és a fagylalttól kicsit jobban érzi magát. Egyszer ebédszünetből visszaúton az irodába elmajszolt negyven deka gumicukrot. – Csak pár szemet akartam bekapni, de nem tudtam abbahagyni, míg a zacskó ki nem ürült – mondja. – Ilyenkor leküzdhetetlen, csillapíthatatlan vágyat érzek. – Ennek következtében az 55 éves New York-i jelzálogbróker, amióta az eszét tudja, mindig küzdött a testsúlyával.

Az 56 éves Karsten Askeland, aki Niagara Fallsban rendőr, 14 évesen szokott rá a hamburgerre, sült krumplira és más gyorsételekre, aztán meg a lábtörése miatt abbahagyta a sportolást. Askeland addig izmos, erős srác volt, kosarazott és futballozott, ő volt a leggyorsabb a futópályán. Lábtörése idején is ugyanannyit evett, mintha még mindig heti több ezer kalóriát égetne el sportolással. Sokat evett gyógyulása után, sőt a középiskolát követő években is. – Meg se kottyant nekem, hogy először otthon megvacsoráztam, aztán a McDonald’sban rendeltem egy óriás sajtos hamburgert, egy halas szendvicset, egy nagy adag sült krumplit és egy nagy kólát. Néha naponta többször is betértem a McDonald’sba.

Mire Askeland észbe kapott, a testsúlya már elérte a 126 kilót. 1975-ben egy szigorú kalóriaszegény diéta és edzésterv alapján le akart fogyni 85 kilóra, hogy rendőr lehessen. Az éjszakai ügyelet után azonban egyenesen a közeli kínai vendéglőbe ment. Minden leadott kilót visszaszedett, sőt a súlya meghaladta a kétszáz kilót. Askeland élete azóta harc, hogy lefogyjon és hogy le tudja küzdeni a gyorsételek utáni vágyát.

Stressz és vigaszevés
Mi viszi rá az embereket az ilyesfajta evésre? Kisebb léptékben pedig miért nyúlunk csokoládé, süti vagy burgonyaszirom után, amikor idegesek, fáradtak vagyunk vagy unatkozunk?

– Stressz hatására olyan ételeket kívánunk meg, amelyeket gyermekkorunkban szerettünk, pszichológiai fejlődésünk azon szakaszában, amikor kevés volt a stressz – mondja dr. John Foreyt, a Texas állambeli Baylor Egészségügyi Főiskola pszichiáter tanára. Így aztán nem meglepő, ha feszültség esetén nem párolt brokkolira vágyunk.

Még az állatok is hizlaló ételek falásával válaszolnak a stresszre. A San Franciscó-i Kalifornia Egyetemen végzett vizsgálat azt igazolta, hogy krónikus stressz hatására a laboratóriumi patkányok sok magas kalóriatartalmú ételt fogyasztottak (esetükben ez zsírt és répacukrot tartalmazó eledel).

Amikor viszont a kényszerevés már az egészséget és a lefogyást veszélyezteti, stresszforrássá válhat, tehát dupla átok. Lehet-e fogyni a csokoládé vagy a sajtburger utáni vágyakozás ellenére? A szakértők szerint igen, bár a vágyakozás legyőzéséhez fortélyos stratégia szükségeltetik, továbbá az agy és a test azon vegyi folyamatainak ismerete, amelyek a fagylalt kívánása mögött meghúzódnak.

Muszáj enni – de miért?
Egy vizsgálat szerint szinte minden nő (97 százalék) és a férfiak zöme (68 százalék) beismeri, hogy vágyik ételekre. A nőknél a csokoládé és más édességek vezetik a listát, a férfiak viszont leginkább a szaftos marhasültekre vágynak vagy a minden ízesítővel dúsított sajtburgerre. A menopauza után a nők inkább olyan ételekre kezdenek vágyni, mint a férfiak. – Az ember hajlamos ezért hormonális változásokat felelőssé tenni, de van az idős nőknek egy olyan csoportja, amely a gazdasági válság idején nőtt fel, amikor felértékelődött a hús és a fehérjetartalmú ételek fogyasztása. Szóval, ki tudja? – jegyzi meg dr. Marcia Pelchat, aki a kényszerevést kutatja Philadelphiában.

A hormonális változások legalábbis részben felelősek a nők ételvágyáért. Az ösztrogén és a jó közérzetet előidéző vegyület, a szerotonin szintje egyaránt lezuhan a nőknél a menstruáció előtt. És lehetséges, hogy az édességek, tészták és más szénhidráttartalmú ételek megemelik a szerotoninszintet, azaz javítják a közérzetet.

Hormonális változások magyarázhatják a várandós kismamák jellegzetes kívánásait, például amikor savanyúságra vagy fagylaltra vágynak, eddig azonban ezt sem sikerült egyértelműen bebizonyítani.

Lehet, hogy amit kívánunk, arra a szervezetünknek szüksége is van? A szakértők szinte teljesen biztosak benne, hogy az ételkívánások döntő többségét nem tápanyaghiány indokolja. Az igaz, hogy a csokoládéval magnézium kerül a szervezetbe, de sajnos azt kell mondanunk, hogy ha a szervezetünknek valóban magnéziumra volna szüksége, akkor jókora fej salátát kívánnánk meg, amelyben sokkal több van annál a csekély mennyiségnél, amennyi egy csokoládészeletben található.

Az ételkívánásnak az éhséghez sincs sok köze. – Amikor az ember éhes, nem igazán törődik azzal, hogy mit eszik. Olyankor megteszi az ízesítés nélküli zabpehely is – mondja dr. Allen Levine, a Minnesotai Elhízásközpont igazgatója.

Az ételkívánás nem az éhséget elégíti ki, hanem megjutalmaz és örömöt okoz. A kutatók mostanában kezdik megérteni az agyban ilyenkor lezajló vegyi folyamatokat. A csokoládé lágy, édes íze olyan lökést ad, amely visszafogottabb, azonban – biokémiai szempontból! – nem áll túl messze attól, ami akkor történik az agyban, amikor a drogfüggők heroint adnak be maguknak vagy kokaint szippantanak fel.

Gyógyszer a megoldás?
A Michigani Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy az édességek utáni vágy megszüntethető naloxonnal, egy hatékony intravénás szerrel, amelyet többnyire heroin- és morfiumtúladagolás ellensúlyozására alkalmaznak.

Ezt adtak 14 kényszerevő nőnek, akik közül nyolc elhízott volt, valamint 12 normál testsúlyúnak. Miközben intravénásan kapták a gyógyszert, azt mondták nekik, hogy egyenek annyit, amennyit akarnak az odakészített ínycsiklandó aprósüteményekből és csokoládékból.

Amint a gyógyszer bekerült a kényszerevők szervezetébe, elveszítették a kalóriabombák iránti érdeklődésüket. (A normál testsúlyú nők nem ettek sem többet, sem kevesebbet.)

Ez nem azt jelenti, hogy az étvágy csökkentéséhez olyan komoly gyógyszerre lenne szükség, mint a naloxon, de rávilágít az ételkívánás és a drogfüggőség közötti biokémiai kapcsolatra. – Nem kell igazán megrémülnünk – mondja a párhuzamról dr. Pelchat. – A gyógyszerek nem jók, mert oda vezetnek, hogy felmentjük magunkat a felelősség alól, és nem saját magunk oldjuk meg a problémát.

Egyesek ígéretesnek tartanak egy új gyógyszert, amely most vár engedélyeztetésre az Egyesült Államokban, és amely segíthet az embereknek lefogyni vagy leszokni a dohányzásról. Mégsem biztos, hogy bármely gyógyszer ki fog tudni gyógyítani bennünket az ételkívánásból. Annak ugyanis észszerű oka nincs – és nem egyetlen agyi vegyület irányítja. – Tudnunk kell, milyen más örömöket blokkolnánk – mondja dr. Levine.

A másik probléma az, hogy az ételkívánás az agynak nem csak egy területére hat. Amikor dr. Pelchat és a Pennsylvaniai Egyetem más kutatói funkcionális MRI-ket alkalmaztak az ételkívánásra adott válaszok megfigyelésére, aktivitást láttak az agy érzelmekkel, memóriával és jutalmazással összefüggő területein.

A kutatók tudni szeretnék, hogy ezek az agyi jutalmazási mechanizmusok kielégíthetők-e más hangulatjavítókkal – zenével, videojátékokkal vagy éppen cipővásárlással. Jelenleg ennek a vizsgálata folyik. Vásárlómániások, reszkessetek!
 

Ismerjen meg tíz módszert az ételkívánás ellen!

Vote it up
6
Tetszett?Szavazzon rá!