Tavaszi tisztulást a testnek!

Ideje megtisztítani szervezetét minden olyan anyagtól, amely károsítja. Tegye az alábbiakat!

Egy koktél valamilyen ünnepi alkalomkor. Maréknyi burgonyachips. Szippantásnyi dohányfüst. Múló kilengés, gondolhatná, de szervezetének takarítóbrigádja minden bizonnyal túlórázni fog. Képzelje el, hogy szervezete egy nagyszerűen felszerelt hulladékfeldolgozó üzem.

A keringési rendszer, a nyirokrendszer, a máj, a bél és a vese szívósan dolgozik azon, hogy az ön egészsége érdekében lebontsa a gyorsételeket, eltakarítsa a mérgező anyagokat és a túl sok alkoholt, védje a kórokozókkal szemben. S noha e takarítóbrigádnak sokat segítene, ha ön mértékletesen élne, minden élvezetről nem kell azért lemondania ahhoz, hogy a segítségükre legyen.

Íme néhány megszívlelendő tanács.

Mossa át a keringési rendszerét!
A verőerek és a visszerek amolyan szív- és érrendszeri autópályát alkotnak, percenként körülbelül öt liter vér halad át rajtuk. De mivel sokan szeretik a zsírokban gazdag fagylaltot és a hasábburgonyát, vagy nem hajlandók felemelni a feneküket, hogy mozogjanak kicsit, nő a verőereket szűkítő LDL vagy „rossz” koleszterin; a szívbetegség kockázatát emelő vérzsírok, valamint a homocisztein nevű aminosav szintje. Néhány komolyabb változtatással azonban a minimumra csökkenthetők az érrendszert fenyegető veszélyek.

Lipoprotein lipáz. Ez az enzim a trigliceridek lebontása révén csökkenti a vérzsírszintet és így védi az artériákat – állítja dr. Ruth McPherson, az Ottawai Egyetem Szívintézete Lipid Klinikájának igazgatója. Heti 5-6 alkalommal egy 30 perces fürge séta fokozza az enzim termelődését. De ami még fontosabb: a mozgás közvetlenül is csökkenti a zsír szintjét, elégetve azt.

– A fokozott izommunkához energia kell. Ezt a szervezet a zsír elégetésével fedezi – mondja dr. William Kraus, a durhami Duke Egyetem kardiológusa. A probléma csak az, hogy nem használjuk eleget az izmainkat. – Olyan ez, mintha többtonnányi szenet halmoznánk fel úgy, hogy eközben soha nem teszünk belőle a kályhába. Ez akár környezeti katasztrófához is vezethet.

A HDL koleszterin (a „jó” koleszterin) magához köti a rossz koleszterint, majd a májhoz szállítja, hogy az az epével kiválassza. Minél több a szervezetben a HDL, annál kisebb a szívbetegség kockázata. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a HDL szintje napi egy pohár borral növelhető – de szigorúan csak egy pohárral, egyébként emelkedik a triglicerid szintje. A HDL termelődését serkenti (megint csak) a testmozgás és a nikotinsav, amely a húsban, a csonthéjasokban és a teljes kiőrlésű gabonában fordul elő (nincs viszont a cigarettában).

Aztán itt van a folsav. Ez a narancsban és spenótban lévő anyag csökkenti a homociszteint – mondja Jim Joseph, a bostoni Tufts Egyetem idegélettanásza. Japánban állatkísérletek kezdeti eredményei azt mutatják, hogy a szintén a narancsban található vegyületben, a heszperidinben gazdag étrend csökkentheti az összkoleszterin- és trigliceridszintet. A dióban, a lenmagolajban, valamint a hideg tengeri halakban, például a lazacban lévő telítetlen zsírsavak szintén segítenek eltávolítani a triglicerideket az ér- és a bélrendszerből.

Tartsa mozgásban a nyirokkeringését!
A betegségekkel szembeni fehérvérsejtekkel, plazmával és antitestekkel teli nyirok átjárja a test minden részét, és eltávolítja az idegen vagy potenciálisan veszélyes anyagot, így a baktériumokat és vírusokat is – hangsúlyozza Kent HayGlass professzor, a Manitobai Egyetem immunológiai tanszékének vezetője. Önnek az a dolga, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal biztosítsa a nyirokkeringést.

Ennek igen egyszerű módja a mélylégzés – mondja Ann Louise Gittleman amerikai táplálkozási szakértő. A belégzéskor a mellkast érő negatív nyomás az egész testben felgyorsítja a nyirokkeringést.

A hideg-meleg vizes zuhanyozás ugyancsak kedvező – hangsúlyozza Pamela Frank torontói orvos-természetgyógyász. Zuhanyozzon három percig forró vízzel, majd váltson hidegre egy percig. Ismételje meg mindezt kétszer.

Mielőtt azonban kipróbálná, beszéljen az orvosával. Ez a módszer nem való mindenkinek, különösen szívbetegeknek nem.

Séta vagy ugrálás. Az ilyen és ehhez hasonló mozgások, amelyek megdolgoztatják az izmokat és felgyorsítják a szívverést, szintén nagyon hasznosak. A vérkeringés és a nyirokkeringés optimalizálása érdekében – javasolja Gittleman, aki szerint ajánlatos hetente ötször, alkalmanként 20 percig ugrókötelezni vagy tornázni.

Védje a máját!
Gary Fagan, a Kanadai Májbetegek Alapítványának elnöke szerint a szervezet legnagyobb belső szervének több odafigyelés járna. Ez érthető is, mert miközben ön leküld egy fröccsöt, a mája óránként elképesztő mennyiségű, 86 liternyi vért szűr át és hatástalanítja a benne lévő, a szervezetre káros vegyületeket. Ez a felelős a vérfehérjék termeléséért, a zsír lebontásához szükséges epe termeléséért.

Az ideális testsúly mellett jól tud dolgozni a máj. A túlsúlyosság inzulinrezisztenciával és a vér emelkedett inzulinszintjével jár, ami egyben a máj elzsírosodásához vezethet – mondja dr. Eve Roberts, a Torontói Gyermekkórház (HSC) hepatológusa.

A keresztes virágú zöldségfélék, mint a kelbimbó és a káposzta, segítenek a szervezetben normalizálni az ösztrogénszintet. Az ösztrogénnek számos jó hatása van; a túl sok ösztrogén azonban nőknél növeli az emlőrák kockázatát.

A keresztes virágú zöldségekben lévő vegyület, az indol glikoszinolát serkenti az ösztrogén bontását, így csökkenti a rák kockázatát – mondja Patricia Harper, a HSC kutatóintézetének vezető kutatója.

A víz és a telítetlen zsírok, vagyis az egészséges zsírok fogyasztása szintén segítik a tisztító hatású epe kiválasztását. Igyon elegendő vizet, és segítse a máj működését az epe képződését segítő táplálékkal, például hal, csonthéjasok, repceolaj és tojás fogyasztásával, utóbbit mérsékelt mennyiségben javasolja Roberts.

Tisztítsa bélrendszerét és a húgyutakat!
Ha a máj nem kapja meg a kellő gondoskodást, még elképzelni is rossz, mi lehet a helyzet a rendszer végén! Bármi történjék is, a bélrendszeren és a húgyutakon keresztül végső soron kiválasztódnak a salakanyagok.

Ráadásul nem is teljesen függetlenek egymástól: különösen nőknél fordul elő, hogy a bélrendszerből a végbélnyílásra, onnan pedig a húgyutakba jutnak baktériumok és ott fertőzést okoznak. Ezért különösen fontos odafigyelni az egészségükre.

A rostok segítenek a bélrendszernek. Közülük elsősorban a zabkorpában, zöldségekben és gyümölcsökben lévő oldódó fajtájúak fokozzák a vastagbél préselő mozgását, és a koleszterint, valamint az egyéb zsírokat megkötve gátolják azok felszívódását, elősegítik azok kiürülését a szervezetből.

A napi ajánlott 25-30 gramm bevitele érdekében dr. Dan Sadowski edmontoni gasztroenterológus azt javasolja, hogy fogyasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, vadrizst és lencsét, továbbá korpás ételeket, fogásonként legalább 6 gramm rosttartalommal.

Az élőflórás joghurt és a savanyú káposzta egyaránt segíti, hogy a bélrendszerben a jó baktériumok, ne pedig élesztőgombák és veszélyes baktériumok szaporodjanak el. – Utóbbiak egyrészt mérgező anyagokat termelnek, másrészt fertőzést okozhatnak. Nemcsak a bélben, hanem a húgyutakban és nőknél a hüvelyben is – állítja Gregor Reid, a Nyugat-ontariói Egyetem kutatóorvosa.

Az antibiotikumokkal és a gombaölő gyógyszerekkel ellentétben a jó baktériumok, így egyes lactobacillusok (úgynevezett probiotikumok) esetében nem kell mellékhatásokkal számolni. – Természetes és biztonságos gyógymód – mondja Reid.

Egyen naponta savanyú káposztát és probiotikus joghurtot, hogy biztosítsa a lactobacillus bevitelét. Reid probiotikus kapszula szedését is javasolja.

A testmozgás szintén jótékonyan hat a belekre. – Serkenti a bélműködést – hangsúlyozza Sadowski. – Minél rendszeresebben gyorsítja fel az anyagcsere-működését, annál jobban fogja érezni magát.