Egy koktél valamilyen ünnepi alkalomkor. Maréknyi burgonyachips. Szippantásnyi dohányfüst. Múló kilengés, gondolhatná, de szervezetének takarítóbrigádja minden bizonnyal túlórázni fog. Képzelje el, hogy szervezete egy nagyszerűen felszerelt hulladékfeldolgozó üzem.
A keringési rendszer, a nyirokrendszer, a máj, a bél és a vese szívósan dolgozik azon, hogy az ön egészsége érdekében lebontsa a gyorsételeket, eltakarítsa a mérgező anyagokat és a túl sok alkoholt, védje a kórokozókkal szemben. S noha e takarítóbrigádnak sokat segítene, ha ön mértékletesen élne, minden élvezetről nem kell azért lemondania ahhoz, hogy a segítségükre legyen.
Íme néhány megszívlelendő tanács.
Mossa át a keringési rendszerét!
A verőerek és a visszerek amolyan szív- és érrendszeri autópályát alkotnak, percenként körülbelül öt liter vér halad át rajtuk. De mivel sokan szeretik a zsírokban gazdag fagylaltot és a hasábburgonyát, vagy nem hajlandók felemelni a feneküket, hogy mozogjanak kicsit, nő a verőereket szűkítő LDL vagy „rossz” koleszterin; a szívbetegség kockázatát emelő vérzsírok, valamint a homocisztein nevű aminosav szintje. Néhány komolyabb változtatással azonban a minimumra csökkenthetők az érrendszert fenyegető veszélyek.
Lipoprotein lipáz. Ez az enzim a trigliceridek lebontása révén csökkenti a vérzsírszintet és így védi az artériákat – állítja dr. Ruth McPherson, az Ottawai Egyetem Szívintézete Lipid Klinikájának igazgatója. Heti 5-6 alkalommal egy 30 perces fürge séta fokozza az enzim termelődését. De ami még fontosabb: a mozgás közvetlenül is csökkenti a zsír szintjét, elégetve azt.
– A fokozott izommunkához energia kell. Ezt a szervezet a zsír elégetésével fedezi – mondja dr. William Kraus, a durhami Duke Egyetem kardiológusa. A probléma csak az, hogy nem használjuk eleget az izmainkat. – Olyan ez, mintha többtonnányi szenet halmoznánk fel úgy, hogy eközben soha nem teszünk belőle a kályhába. Ez akár környezeti katasztrófához is vezethet.
A HDL koleszterin (a „jó” koleszterin) magához köti a rossz koleszterint, majd a májhoz szállítja, hogy az az epével kiválassza. Minél több a szervezetben a HDL, annál kisebb a szívbetegség kockázata. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a HDL szintje napi egy pohár borral növelhető – de szigorúan csak egy pohárral, egyébként emelkedik a triglicerid szintje. A HDL termelődését serkenti (megint csak) a testmozgás és a nikotinsav, amely a húsban, a csonthéjasokban és a teljes kiőrlésű gabonában fordul elő (nincs viszont a cigarettában).
Aztán itt van a folsav. Ez a narancsban és spenótban lévő anyag csökkenti a homociszteint – mondja Jim Joseph, a bostoni Tufts Egyetem idegélettanásza. Japánban állatkísérletek kezdeti eredményei azt mutatják, hogy a szintén a narancsban található vegyületben, a heszperidinben gazdag étrend csökkentheti az összkoleszterin- és trigliceridszintet. A dióban, a lenmagolajban, valamint a hideg tengeri halakban, például a lazacban lévő telítetlen zsírsavak szintén segítenek eltávolítani a triglicerideket az ér- és a bélrendszerből.
Tartsa mozgásban a nyirokkeringését!
A betegségekkel szembeni fehérvérsejtekkel, plazmával és antitestekkel teli nyirok átjárja a test minden részét, és eltávolítja az idegen vagy potenciálisan veszélyes anyagot, így a baktériumokat és vírusokat is – hangsúlyozza Kent HayGlass professzor, a Manitobai Egyetem immunológiai tanszékének vezetője. Önnek az a dolga, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal biztosítsa a nyirokkeringést.
Ennek igen egyszerű módja a mélylégzés – mondja Ann Louise Gittleman amerikai táplálkozási szakértő. A belégzéskor a mellkast érő negatív nyomás az egész testben felgyorsítja a nyirokkeringést.
A hideg-meleg vizes zuhanyozás ugyancsak kedvező – hangsúlyozza Pamela Frank torontói orvos-természetgyógyász. Zuhanyozzon három percig forró vízzel, majd váltson hidegre egy percig. Ismételje meg mindezt kétszer.
Mielőtt azonban kipróbálná, beszéljen az orvosával. Ez a módszer nem való mindenkinek, különösen szívbetegeknek nem.
Séta vagy ugrálás. Az ilyen és ehhez hasonló mozgások, amelyek megdolgoztatják az izmokat és felgyorsítják a szívverést, szintén nagyon hasznosak. A vérkeringés és a nyirokkeringés optimalizálása érdekében – javasolja Gittleman, aki szerint ajánlatos hetente ötször, alkalmanként 20 percig ugrókötelezni vagy tornázni.
Védje a máját!
Gary Fagan, a Kanadai Májbetegek Alapítványának elnöke szerint a szervezet legnagyobb belső szervének több odafigyelés járna. Ez érthető is, mert miközben ön leküld egy fröccsöt, a mája óránként elképesztő mennyiségű, 86 liternyi vért szűr át és hatástalanítja a benne lévő, a szervezetre káros vegyületeket. Ez a felelős a vérfehérjék termeléséért, a zsír lebontásához szükséges epe termeléséért.
Az ideális testsúly mellett jól tud dolgozni a máj. A túlsúlyosság inzulinrezisztenciával és a vér emelkedett inzulinszintjével jár, ami egyben a máj elzsírosodásához vezethet – mondja dr. Eve Roberts, a Torontói Gyermekkórház (HSC) hepatológusa.
A keresztes virágú zöldségfélék, mint a kelbimbó és a káposzta, segítenek a szervezetben normalizálni az ösztrogénszintet. Az ösztrogénnek számos jó hatása van; a túl sok ösztrogén azonban nőknél növeli az emlőrák kockázatát.
A keresztes virágú zöldségekben lévő vegyület, az indol glikoszinolát serkenti az ösztrogén bontását, így csökkenti a rák kockázatát – mondja Patricia Harper, a HSC kutatóintézetének vezető kutatója.
A víz és a telítetlen zsírok, vagyis az egészséges zsírok fogyasztása szintén segítik a tisztító hatású epe kiválasztását. Igyon elegendő vizet, és segítse a máj működését az epe képződését segítő táplálékkal, például hal, csonthéjasok, repceolaj és tojás fogyasztásával, utóbbit mérsékelt mennyiségben javasolja Roberts.
Tisztítsa bélrendszerét és a húgyutakat!
Ha a máj nem kapja meg a kellő gondoskodást, még elképzelni is rossz, mi lehet a helyzet a rendszer végén! Bármi történjék is, a bélrendszeren és a húgyutakon keresztül végső soron kiválasztódnak a salakanyagok.
Ráadásul nem is teljesen függetlenek egymástól: különösen nőknél fordul elő, hogy a bélrendszerből a végbélnyílásra, onnan pedig a húgyutakba jutnak baktériumok és ott fertőzést okoznak. Ezért különösen fontos odafigyelni az egészségükre.
A rostok segítenek a bélrendszernek. Közülük elsősorban a zabkorpában, zöldségekben és gyümölcsökben lévő oldódó fajtájúak fokozzák a vastagbél préselő mozgását, és a koleszterint, valamint az egyéb zsírokat megkötve gátolják azok felszívódását, elősegítik azok kiürülését a szervezetből.
A napi ajánlott 25-30 gramm bevitele érdekében dr. Dan Sadowski edmontoni gasztroenterológus azt javasolja, hogy fogyasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, vadrizst és lencsét, továbbá korpás ételeket, fogásonként legalább 6 gramm rosttartalommal.
Az élőflórás joghurt és a savanyú káposzta egyaránt segíti, hogy a bélrendszerben a jó baktériumok, ne pedig élesztőgombák és veszélyes baktériumok szaporodjanak el. – Utóbbiak egyrészt mérgező anyagokat termelnek, másrészt fertőzést okozhatnak. Nemcsak a bélben, hanem a húgyutakban és nőknél a hüvelyben is – állítja Gregor Reid, a Nyugat-ontariói Egyetem kutatóorvosa.
Az antibiotikumokkal és a gombaölő gyógyszerekkel ellentétben a jó baktériumok, így egyes lactobacillusok (úgynevezett probiotikumok) esetében nem kell mellékhatásokkal számolni. – Természetes és biztonságos gyógymód – mondja Reid.
Egyen naponta savanyú káposztát és probiotikus joghurtot, hogy biztosítsa a lactobacillus bevitelét. Reid probiotikus kapszula szedését is javasolja.
A testmozgás szintén jótékonyan hat a belekre. – Serkenti a bélműködést – hangsúlyozza Sadowski. – Minél rendszeresebben gyorsítja fel az anyagcsere-működését, annál jobban fogja érezni magát.
Hozzászólás