Test és lélek egysége

Sok mindenre megtanítja a ma emberét a stressz ősi ellenszere, a jóga

A Manila pénzügyi negyedében kialakult közlekedési dugó idegtépő araszolgatásra kényszeríti a taxit, melynek légkondícionálója ráadásul alulmarad a 32 fokos hőséggel vívott csatában. Előveszem a mobilomat, hogy bejelentsem, késve érkezek a Mandarin Oriental hotelbe, az üzleti ebédre. A vonal sokáig foglalt. Migrénes fejfájás gyötör. Menten szétvet a düh.

Órákkal később, a kemény ügyféllel folytatott nehéz tárgyalás után a hotel társalgójának egy csöndes zugában keresek menedéket. Ott találok egy jógafoglalkozásokat ajánló ismertetőt.

„Csupán napi néhány perces gyakorlás már enyhíti a kimerültséget és a feszültséget – kecsegtet –, erősíti a stressztűrő képességet”. Biztatóan hangzik.

Egy héttel később tréningnadrágba és pólóba öltözve tíz társammal együtt lépek be a hotel rögtönzött jógatermébe – a csoportot egy háziasszony, egy-két üzletember, egy nyugdíjas házaspár és néhány egyetemi hallgató alkotja. Többen hozzám hasonlóan újoncok.

Oktatónk, Prakash Singh Bisht sudár, halkszavú és élénk, csillogó szemű indiai fiatalember. Irányításával elvégzünk egy ászanáknak nevezett pózokból felépülő gyakorlatsort, melyek nyújtják és hajlítják a gerincet, a felsőtestet, a nyakat és a végtagokat. A kezdők egyenletesen lélegezve 15-30 másodpercig tartják ki ezeket a pózokat.

– Nem kell erőlködni – nyugtat meg minket Prakash –, csak annyit szabad megcsinálni, ami még nem megterhelő. Ez nem verseny.

Az első foglalkozás után oldottnak és frissnek érzem magam. Nem fáradok el, nem izzadok, nincs izomlázam, nem sajognak a tagjaim, mint egyórányi tornatermi edzés után. Már alig várom a következő órát; engem is rabul ejtett, mint oly sok millió embert szerte a világon.
 

A jóga immár ötezer éves, de virágzásnak kétezer évvel később indult a mai India területén létrejött Indus-Szaraszvati civilizáció részeként. A jóga nem vallás, sőt valójában korábbi keletű, mint a hinduizmus és a buddhizmus. Mégis több, mint néhány gyakorlatsor.

A szanszkrit jóga szó a test és a lélek „összhangját” és „egységét” jelenti, a gyakorlatokban pedig mindig voltak spirituális elemek. Körülbelül kétezer évvel ezelőtt például egy Patandzsali nevű ókori bölcs felvázolta a lelki kiteljesedéshez vezető út nyolc szakaszát. A manapság széles körben ismert ászanák és pranajáma (szabályozott légzéstechnikák) ennek csak az első két fokozata; a többi egyebek mellett az erkölcsi fegyelem, az önuralom, a koncentrálás és a meditáció fejlesztését szolgálja.

Az idők folyamán az egymást követő indiai guruk, jógik és jóginők – vallási vagy nem vallási alapon – különféle irányokba vitték el a jógát, az önmegvalósításhoz vezető út más-más aspektusaira helyezték a hangsúlyt. Korunk jógamesterei zömmel a hatha jógát részesítik előnyben, mely különböző testtartások és egyszerű légzéstechnikák kombinációiból álló gyakorlatsor.
 

A második órámon Prakash tíz ászanából álló, kezdőknek való sorozatot javasol. A törzscsavarást úgy hajtom végre, hogy leülök a földre, előre nyújtott lábbal. Aztán behajlítom a jobb térdemet, a jobb lábfejemet pedig felhúzom a bal térdem mellé a földön. A bal könyökömet a jobb térdem belső oldalának támasztom. A jobb karomat hátranyújtom, a tenyeremet leteszem a földre.

Belégzés közben lassan kiegyenesítem a gerincemet. Aztán kilégzés közben addig fordítom jobbra a fejemet és a felsőtestemet, ameddig kényelmes, majd körülbelül 30 másodpercig kitartom a pózt. Rövid pihenés után láb- és kéztartást cserélek, majd balra fordulva végzem el ugyanezt.

A kobrapózhoz hasra fekszem zárt, nyújtott lábbal, a két tenyeremet pedig a hónaljam mellett teszem le a földre. Könnyű belégzés közben a tenyeremre támaszkodva a hátizmaim segítségével lassan felemelem a fejemet és a mellkasomat. 30-45 másodperc múlva lassú kilégzés közben leengedem a mellkasomat és a fejemet a földre.

A hamar elsajátítható, könnyű belégzésekkel és kilégzésekkel kombinált gyakorlatok hatására ellazulva fejezem be a második órát. És éppen ez a cél.

– A jóga nem arra való, hogy kifulladjon az ember – mondja Larry Payne, az UCLA klinikáján elindított jógaprogram nemzetközileg elismert társalapítója, aki társszerzőként könyvet is jegyez a témában. – Semmi szükség nincs arra, hogy a középkorúak számára általában lehetetlennek bizonyuló nyakatekert pozitúrákkal kínozzuk magunkat. Az egyszerű, tudatos légzéstechnikákkal vegyített könnyen, kényelmesen felvehető pózok segítségével is komoly eredményeket lehet elérni.

Reggeli előtt 30 percet szánok ászanák gyakorlására annak érdekében, hogy kiegészítsem a heti négy-öt foglalkozást. Néhány hét elteltével azt veszem észre, hogy a golfozásban addig sok gondot okozó derékfájásom enyhül. Nemsokára kiveszem a fájdalomcsillapítót a golftáskámból.

Aztán amikor egyszer elsőre beletalálok a lyukba, az egyik golfpartnerem megkérdi, hogy a jógának köszönhető-e gyors előmenetelem. – Ha igen – mondja –, én is beíratkozom.

Nem egyedül ő csodálkozik. A feleségem mindig fejcsóválva fogadta, amikor elkapott valami új erőnlétjavító hóbort: vitaminkúra, aerobik, súlyemelés, tempós gyaloglás. Kétkedve fogadta, hogy ezek bármelyikének érdemleges hatása lehetne.

Ezúttal más volt a véleménye: – Tényleg nyugodtabb vagy, kevésbé feszült – mondta kissé csodálkozva. – A forgalmi dugókban sem veszíted el a türelmedet. Hogy képes erre a jóga?

Dr. Richard Usatine, a San Antonió-i Texas Egyetem egészségtudományi központjának munkatársa adta meg a magyarázatot. – A jóga hatására csökken a stressz miatt fellépő stresszhormon (adrenalin-)-felszabadulás. Ennek tulajdonítható a jóga stresszoldó, nyugtató hatása.

Usatine, a Yoga Rx (Jóga receptre )című könyvtársszerzője az ászanák közbeni helyes légzés fontosságára hívja fel a figyelmet. A szabályozott légzés – a törzsfordítások, előre- és oldalra hajlások közben általában kilégzés, a hátrahajlások közben belégzés – kiegyenesíti a gerincet, oxigént juttat a vérbe, továbbá megdolgoztatja a rekeszizmot, a szívet és a tüdőt. Ezen kívül a szabályozott ütemű légzés hozzásegíti a jógázót, hogy erőfeszítés nélkül nyújtsa és edzze az izmait és a végtagjait. Mindennek eredménye a feszültségoldás és a jó közérzet.

Cheryl Cadelina, aki eleinte velem együtt járt a foglalkozásokra, azt mondja, hogy a jóga pontosan ezt teszi vele. – Kíváncsiságból kezdtem el – meséli a 36 éves Cadelina, aki a munkája miatt sokat utazik külföldre –, de már több mint 50 órán vettem részt. Valóban megnyugtat, csökkenti a stresszt és a szorongást. Imádom.
 

Hónapokkal azután, hogy elkezdtem jógázni, üzleti útra mentem Indiába. Módom nyílt felkeresni egy jógaiskolát. A Mumbai és Pune között félúton lévő Lonavlában működő Kaivalyadhama Intézetet választottam. Alapítója, Swami Kuvalayananda évtizedekkel ezelőtt kezdte el vizsgálni a jógázók vérnyomása, légzése és pulzusszáma közötti összefüggéseket, s ily módon először igazolta a jóga és a testben bekövetkező változások kapcsolatát.

Rokonszenvesnek találtam az intézet racionális, tudományos szemléletét. Az árait úgyszintén: tíz dollárt kérnek egy napra egy mennyezeti ventillátoros különszobáért, az étkezésért és a jógaórákért. Ez mindenképp vonzóbb, mint az ötcsillagos szállodában 1500 dollárért kínált, jógával egybekötött pihenés.

Az intézet szívélyes főtitkára, a 72 éves, finom úriember küllemű O. P. Tiwari barna pamut-poliészter nadrágot, pólóinget visel, szemüveges és ősz haja rövidre nyírott. Nem barlagban tanult meg jógázni, hanem egyetemi évei során kezdett el érdeklődni iránta, miután krikettezés közben megsérült.

Tiwari nem ért egyet a nézettel, miszerint a hit vagy akár a meditálás hozzátartozik a jógához. – Nem kell hozzá vallásosnak lenni – mondja –, de mivel a jógázás része a test és a lélek összhangja, aki keresztény, az jobb keresztény lesz, aki buddhista, abból jobb buddhista válik.

Közel negyvenen jöttek el ide, hogy részt vegyenek az egy- és kéthetes kurzusokon. Van köztük egy spanyol orvos, egy francia táncos, egy angol világítástechnikai mérnök, két frissen leszerelt izraeli lány és egy indiai háziasszony, aki keményen ivó férjét is magával hozta.

Még reggeli előtt mindannyian összegyűlünk, hogy csoportosan végezzünk el ászanákat. – Patandzsali azt mondta, hogy az ászanákat egyenletes tempóban, kényelmesen kell végrehajtani – magyarázza Tiwari az ókori bölcsre hivatkozva, aki szutrák, azaz egyszerű igazságok sorában foglalta össze a jóga alapjait. – Nem szabad erőlködni, csak annyi erőt kell kifejteni, amennyi a csavaró, nyújtó, hajlító mozdulatokhoz kell.

A zsiradékban sült lepénykenyérből, rizsből, lencséből és gyümölcsből álló bőséges reggeli után jut idő egy kis sétára az egész délelőtt tartó foglalkozások és bemutatók előtt. Ebéd után a masszázs, a gyógynövények és az iszapfürdő iránt érdeklődők felkereshetik az intézet klinikáját.

Késő délután ismét összegyűlünk, hogy csoportosan elvégezzünk egy másik adag ászanát. Este haladóknak való légzéstechnikákat lehet tanulni.

Az egyik csoporttársam, a 76 éves Shanti C. Sethi a közeli Pune vegyi üzemének igazgatója. Az öccse szorgalmazta, hogy jöjjön el az intézetbe. – Örülök, hogy hagytam magam rábeszélni – mondja. – Mindig azt hittem, hogy nekem erre nincs időm, de migrénes fejfájások gyötörtek, újabban meg szívproblémáim adódtak, és úgy tűnik, már egyetlen itt eltöltött hét is segít.

Tiwari búcsúzóul még bölcs tanáccsal is ellát. – Elhatározás kérdése, hogy szakít-e naponta fél órát a gyakorlásra, de ne legyen lelkifurdalása, ha időnként egyet-egyet kihagy.
 

Mit köszönhetek a jógának? Egy éve, amióta jógázom, kevésbé vagyok feszült, és hosszú ideje nem volt ilyen jó a közérzetem. A hátam nem fáj, és még jobban is alszom. Majdnem minden reggel vagy néha esténként kifejezetten örömmel jógázom fél órán át. Ellazít és megnyugtat.

Barátaim szokták kérdezni, hogyan kezdjék el: könyvvel, videokazettával, órákkal vagy menjenek el Indiába? Larry Payne, a Jógaterapeuták Nemzetközi Szövetsége társalapítója és igazgatója a tapasztalatai alapján úgy gondolja, hogy idővel minden út elvezet egy tanárhoz. – Az emberek előbb-utóbb igénylik, hogy egy jól felkészült, szakképzett oktató lássa, hogyan csinálják, mert azt szeretnék elérni, hogy a lehető legtöbbet ki tudják hozni a gyakorlásból.

O. P. Tiwari, a Kaivalyadhama Intézet főtitkára szerint mindenképpen olyan jógaoktatót ajánlatos választani, aki a hagyományos tanításokat követi: az „egyenletes tempójú” és „kényelmes” pózokat vegyíti a tudatos légzéstechnikákkal. – A jógából nem szabad aerobikot vagy tornaórát csinálni. Nem lehet megerőltető.