Titkok, amelyeket a teste oszt meg önnel

Bemutatom az elme trükkjeit
Képes jóllakottá gondolni magát. Ha ön édes, tejes turmixot kortyolgat, és arra gondol, hogy abban sok a zsír meg a kalória, akkor a ghrelin nevű éhséghormon szintje sokkal nagyobb mértékben csökken – így sokkal jóllakottabbnak fogja érezni magát –, mint ha azt képzelné el, hogy egészségesebb turmixot iszik, még akkor is, ha a kettőnek azonos az energiatartalma – állapítja meg a Health Psychology szaklap egyik tanulmánya.

Meditációval átformálható az agy. MRI-felvételek arról tanúskodnak, hogy a hippocampus (hippokampusz) – az agy tanulásért és memóriáért felelős része – már alig néhány hónapnyi éberségmeditáció (éber tudatosság, mindfulness meditáció) után növekedésnek indul. Nő az agysejtek sűrűsége a félelem, a szorongás és a stressz egyik központjában, az amigdalában is. Az agy ilyen fizikai változásai pedig megváltoztathatják a hangulatát.

Meg tudja emelni a testhőmérsékletét. Tibeti szerzetesek egy csoportja fagypont alatti hőmérsékleten is képes a testhőjét 37,8 Celsius-fokra emelni, pusztán a g-tummo nevű meditációval. Bár ez elég különleges teljesítmény, kutatóknak sikerült hasonló technikával – hőtermeléssel járó speciális légzéssel – nyugati embereket is megtanítaniuk a testük felmelegítésére. A módszer segíthet abban, hogy szervezete hideg környezetben is jobban működjön.

Évekkel meghosszabbíthatja az életét. Ha pozitívan áll az öregedéshez, s továbbra is hasznosnak és boldognak tudja érezni magát, nagyobb az esélye annak, hogy hét évvel tovább fog élni, derült ki a Yale Egyetem egy felméréséből. Íme, 18 trükk ehhez.

Bár elmagyarázhatnám, hogy...
... miért lesznek rákosak egészséges emberek. Jó eséllyel ön is ismer valakit, aki betartotta az összes „előírást” – napvédő krémet használt, sok zöldséget evett, nem dohányzott –, mégis rákos lett. Bárcsak tudnék jó indokot mondani, de a helyzet az, hogy a rák iránti hajlamban kimutatható különbségek kétharmada a daganatok növekedését kiváltó véletlen génmutációkkal magyarázható. Ám ez a legkisebb mértékben sem menti fel a szabályok betartása alól. Igaz, egyes rizikótényezőket nem befolyásolhat, sok mást viszont nagyon is.

... miként működik a placebo. Egy cukortabletta bevétele hatással lehet a szívritmusra, az agytevékenységre, enyhítheti a depressziót, a Parkinson-kór tüneteit – ezek mind valós élettani reakciók a hatóanyagot nem tartalmazó kezelésre. 84 vizsgálat eredményeiből kiderült, hogy a placebohatás egyre erősebb: a placebóval „kezelt” páciensek 2013-ban a fájdalmaik 30 százalékos enyhüléséről számoltak be, míg ez 1990-ben még csak 5 százalék körül volt. A tudósok igyekeznek rájönni, miért lehet, hogy az emberek más-más módon reagálnak a placebóra. Azt is kutatják, mi történik az agyban és a testben placebo bevételekor és miként lehetne a legjobban kihasználni a placebóban rejlő lehetőségeket.

... hogyan befolyásolja az emésztés a kedélyállapotot. Az emberi test kb. 100 billió mikrobának ad otthont, főként a bélrendszerben. A „jó” baktériumok segítenek az ételek lebontásában, a „rosszak” viszont felfúvódást okoznak, és veszélyes vegyületeket termelnek. A bélbaktériumok összetételének megváltozása számos betegséggel áll kapcsolatban. Ennél jóval nehezebben megfogható a bélbaktériumok és az agy közötti kapcsolat. Az egyik elképzelés szerint a bélbaktériumok a hangulatot szabályozó szerotonint, dopamint és más vegyületeket termelnek, amelyek hatással vannak például a szorongásra és a depresszióra. Az is lehet, hogy a mikrobák aktiválják a bolygóideget, azaz a belek és az agy közötti fő kommunikációs csatornát. A tudósok mostanában nagyon sokat foglalkoznak a baktériumokkal, szóval kísérje figyelemmel a híreket!

Mit árulhat el a szemszín?
Ha sötét szeme van (barna)
• Kisebb a sárgafolt-elfajulás kockázata
• Kisebb a melanóma kockázata
• Szavahihetőbb.

Ha világos szeme van (kék, zöld)
• Versengőbb
• Kisebb a vitiligo kockázata (ez az autoimmun betegség pigmenthiányossá és így foltossá teszi a bőrt)
• Több alkoholt fogyaszt.
Részletesebben itt olvashat erről.

Figyeljen oda ezekre a mérföldkövekre
Az első menstruáció. – Ez annak a jele, hogy nő lettél – mondja ilyenkor a lánygyereknek az anya, a nagymama meg a kotnyeles nagynéni. Brit kutatók ehhez hozzáteszik: az, hogy az első havi vérzés milyen életkorban következik be, összefügghet a szívbetegség kockázatával. 1,2 millió középkorú nő adatait tanulmányozva azt találták, hogy a szívproblémák későbbi kialakulásának valószínűsége az első menstruációt 13 évesen átélőknél volt a legkisebb, az először 10 éves kor alatt, illetve 17 éves kor felett menstruálóknál pedig a legnagyobb. Az első vérzés időpontja az anyagcsere általános állapotáról adhat jelzést. Más vizsgálatok a cukorbetegség és az alacsony csontsűrűség kockázatával találtak hasonló kapcsolatot.

Az első térdsérülés. Egyetlen ilyen eset is megnövelheti a poszttraumás ízületi gyulladás kockázatát. A sérülésnek nem is kell súlyosnak lennie: a viszonylag gyakori porckorongrepedés vagy elülső keresztszalag-szakadás is instabillá teheti a térdet, és felgyorsíthatja az ízület kopását. A károsodás nem mindig okoz artrózist (ez függ az életkortól, a súlytól és a génállománytól is), de sérült ízületnél nagyjából hétszer akkora a kockázat, mint az egészségesnél.

Az utolsó elszívott cigaretta. Alig öt évvel az után, hogy végleg letette a cigarettát, a szájüregi, torok-, nyelőcső- és húgyhólyagrák kockázata a felére zuhan. Remek hír, nem?

Az első csonttörés. Természetesen kezeltesse a sérülést, de ha már elérte vagy túllépte az 50 évet, kérjen csontsűrűségmérést (DXA-vizsgálatot) is! A törést csontritkulás is okozhatja, ami főleg akkor valószínű, ha a sérülés nem súlyos traumából (például autóbalesetből), hanem – mondjuk – egy jelentéktelen kis mozdulatból származott. Ha alacsony a csontsűrűsége, jobb, ha minél előbb kiderül, így lépéseket tehet az állapot előrehaladásának lassítására.