Tizenhárom dolog, amit az álmai felfedhetnek önről

Nem is hinné, hogy mi mindent megtudhat belőlük testi-lelki állapotáról

Kapcsolódó cikkek

1. Kreativitás. A kreatív emberek gyakran álmodnak szokatlan, nem hétköznapi helyzetekről és olyan természetes képződményekről, amelyek akadályozzák őket (például egy fatörzsről vagy szikláról, amit nem tudnak megkerülni).

2. Politikai nézet. A magukat konzervatívnak vallók inkább világi, realisztikus álmokat látnak, a liberálisok viszont bizarrabbakat. Vajon ez azt jelenti, hogy a liberálisok nyitottabb szelleműek? Vagy azt, hogy őket jobban elragadja a saját képzeletük? Ki-ki döntse el maga.

3. Szívproblémák. Egy felnőttek körében folytatott felmérés szerint azok között, akiknek visszatérő rémálmaik vannak, lényegesen gyakoribb a szívritmuszavar vagy a mellkasi fájdalom, mint azoknál, akiknek nincsenek rémálmaik. Ennek az lehet az oka, hogy a szívrendellenességek éjszakai légzésproblémákat okozhatnak.

4. Menekülés a valóság elől. Álmában kergeti önt egy idegen vagy egy szörnyeteg? Hatalmas árhullám elől menekül? Az efféle álom arra utalhat, hogy ön fél szembenézni élete valamely elemével. Kérdezze meg magától, ki vagy mi az, amivel nem akar szembesülni!

5. Talpra állás válás után. Azok az elvált emberek, akik hosszú, drámai álmokat látnak régi kapcsolatukról, nagy valószínűséggel gyorsabban alkalmazkodnak az egyedülléthez. Az álmok segítenek feldolgozni a traumákat.

6. Az élet nagy kérdései. A rendszeresen templomba járó felnőttek kevesebb álomra emlékeznek, mint azok, akik nem vesznek részt vallási szertartásokon. Aki nem valamely vallásra hagyatkozik az élet nagy kérdéseinek megválaszolásában, annak sokszor az álmai jelentenek menedéket.

7. Munkamánia. Az A típusú (versengő, stresszérzékeny) személyiségek gyakrabban számolnak be felkavaró álmokról, mint a nyugodtabb emberek. A vezető típusú emberekre nagyobb nyomás nehezedik, és ez a stressz álmaikban is megjelenik.

8. Vizsgateljesítmény. Főiskolás hallgatók egy órán át tanulmányoztak egy bonyolult útvesztőt. Azok a diákok, akik ezt követően egy rövid alvás közben álmodtak a labirintusról, a későbbi vizsgán könnyebben eligazodtak az útvesztőben. Az álom segít az emlékek leülepítésében, ami jelentősen növeli a tanulási és a problémamegoldó készséget.

9. Végleges leszokás. Egy vizsgálat szerint minél többet álmodik valaki a dohányzásról – vagy más olyan szokásról, amelynél nagy az esély a visszaesésre –, annál valószínűbb, hogy végleg le tud szokni.

10. Parkinson-kór. Az erőszakos álmok álmodóinak – akik alvás közben ütnek, rúgnak, kiabálnak – akár 90 százalékánál kifejlődhet a Parkinson-kór. Az ilyen viselkedés ugyanis REM-fázis-rendellenességre, a betegség korai előjelére utalhat.

11. Depresszió. A depressziós emberek 45 perccel elalvás után kezdenek álmodni, tehát jóval hamarabb, mint a többi ember, akiknek ehhez kb. 90 percre van szükségük.

12. Közelgő halál. Minél közelebb kerül valaki a vég órájához, annál valószínűbb, hogy álmában találkozik elhunyt szeretteivel.

13. Alkalmazott gyógyszerek. A pirulák közül jó néhányról köztudott, hogy rossz álmokat okozhat. Ilyenek az antidepresszánsok, az antibiotikumok, a sztatinok és bizonyos antihisztaminok.
 

Szakértők: dr. Kelly Bulkeley, álomkutatásra szakosodott pszichológus; dr. Michael Howell, a Minnesotai Egyetem neurológusa; dr. Stephanie Silberman, a floridai Fort Lauderdale hivatásos alvásszakértője; dr. Rosalind Cartwright, neves amerikai álomkutató, aki az alvás és az álom hatását vizsgálja az érzelmi életre; dr. Veronica Tonay pszichológus és pszichoterapeuta, szakterülete az álmok értelmezésének alkalmazása a kreativitás előhívásában; dr. Michael Schredl, a mannheimi Mentális Egészség Központi Intézetének orvosa.

Vote it up
120
Tetszett?Szavazzon rá!