Tudástár: Európai Unió

Huszonhét ország és 501 millió polgár alkotja. De ki irányítja? Hogyan működik? Milyen jövő vár rá?

Megjelent: 2011. június

Kapcsolódó cikkek

Nem országokat, hanem embereket egyesítünk, a reményeikkel és álmaikkal – mondta Jean Monnet, azok egyike, akik még 1952-ben kezdeményezték az Európai Közösség létrehozását. Ő és más úttörő elmék a két pusztító háború után békét, stabilitást és fejlődést akartak Európában. Az ezt követő több mint ötven évben az Európai Unió sokat tett e célért. Emellett a tagállamoknak a világra is nagyobb a befolyásuk, mint amekkorát egyébként ki tudnának fejteni.

Az EU ma magára vállal egy sor olyan feladatot, amelyek korábban a tagállamaira hárultak. Négy intézmény irányítja, amelyek közül az Európai Tanács a legfőbb. Ez az, ahol a 27 állam- és kormányfő összegyűlik, hogy lefektessék az unió politikájának alapjait. Ebben az értelemben a „nagyágyúk klubja”. Egyébként a rendszeres találkozók többségén általában nincs szavazás. Vagy minden tag egyetért, vagy elvetik a felmerülő témát.

Az Európai Tanácsban lefektetett politikai elvek alkalmazása nagymértékben a négy közül a második intézményre, az Európai Bizottságra hárul. Ez dolgozza ki az előzetes tervezeteket, és új törvényeket javasol. A 27 (minden tagállamból egy) biztos mintegy 24 ezer (!) munkatárs közreműködésével gondoskodik róla, hogy a tagállamok végrehajtsák ezeket a törvényeket. A bizottság kezeli az EU költségvetését is, amely évente körülbelül 120 milliárd euró. Az élén elnök áll, jelenleg José Manuel Barroso. Az alelnök, Catherine Ashton egyben az EU „külügyminisztere” is. Szerte a világon ő képviseli az európai kül- és biztonsági politikát, ő az EU főképviselője. Bár a biztosokat az országuk kormánya jelöli ki, döntéseiket azoktól függetlenül hozzák meg. Európa ügyét hivatottak szolgálni, nem az egyes országok érdekeit, ahonnan jönnek.

A harmadik fő testület, az Európai Unió Tanácsa különböző összetételben találkozik. 27 tagja az adott találkozón mindig azokból a miniszterekből áll, akik a hazájukban a napirendre tűzött téma vagy témák felelős tárcavezetői. Részt vesznek a végrehajtásban, és szavaznak a bizottság által beterjesztett törvényjavaslatokról, a saját hazájuk kormányának utasításai szerint. Itt pusztán a méret a meghatározó. Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország egyaránt 29 mandátummal rendelkezik. Észtország és Luxemburg néggyel, Málta csak hárommal.

736 küldöttjével az Európai Parlament az egyetlen döntéshozó testület, melynek tagjait az EU polgárai közvetlenül választják. A parlamenti képviselők szavaznak a bizottság által előterjesztett törvényjavaslatokról is, és a szavazatuknak ugyanakkora súlya van, mint az Európai Unió Tanácsáénak. Kül- és biztonságpolitikai ügyekben azonban a parlamentnek csak tájékozódási joga van. Viszont az EU költségvetéséhez szükséges a jóváhagyása.

A parlament bizalmatlansági indítványt is benyújthat a Bizottság ellen, és így lemondásra kényszerítheti. Az 1990-es évek végén felmerült a korrupció gyanúja a bizottság berkeiben. A parlament kilátásba helyezte a bizalmatlansági szavazást, mire a bizottság lemondott.

Uniós zászlóAktuális kérdések
Ma Brüsszel, holnap Strasbourg. Az Európai Parlament két helyszínen ülésezik. Ez az ide-oda utazgatás rengeteg pénzbe kerül. Ha csak Brüsszelben gyűlnének össze, azzal 317-tel lehetne csökkenteni az alkalmazottak számát, és évente 180 millió eurót lehetne megtakarítani. A helyszínről azonban nem maga a parlament, hanem az Európai Tanácsban lévő kormányfők döntenek. És Franciaország ragaszkodik Strasbourghoz.

Az Európai Parlament befolyása még mindig nem olyan erős, amilyen lehetne. A nem demokratikusan választott testületeknek, mint a bizottság és az Európai Unió Tanácsa, nagyobb a beleszólásuk. A bírálók éppen ezért állítják, hogy az EU-t az elit irányítja, nem a polgárai.

Nem túlzottan elégedettek az EU-val Európa polgárai. Jó dolognak tartja-e, hogy a hazája tagja az EU-nak? Ez volt a központi kérdés az Európai Bizottság megbízásából 2010-ben végzett felmérésben. A megkérdezett EU-polgároknak mindössze 49 százaléka válaszolt igennel.

Hat éve tárgyal Törökországgal az Európai Unió a csatlakozásról. Az EU országai eltérően ítélik meg ezt a kérdést. Franciaország, Németország, Ausztria és Görögország kormánya vonakodik a felvétel mellé állni. Spanyolország és Svédország ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy Törökország hidat jelenthet az iszlám világ felé. Mint mondják, Törökország sikeres integrálása azt bizonyíthatná, hogy az iszlám és a demokrácia nem összeegyeztethetetlen dolgok.

Előre gondolkodás
Nagyobb demokratikus részvétel: 2012 áprilisától az EU polgárainak több lehetőségük lesz a közvetlen részvételre. Az európai polgári kezdeményezés jóvoltából rá tudják majd kényszeríteni a bizottságot, hogy az őket érintő témával foglalkozzon. Ehhez azonban a tagországok legalább egynegyedéből ( jelenleg hét államból )egymillió aláírást kell összegyűjteniük.

Adósságszabályozás: a pénzügyi válság, továbbá Írország és Görögország csődközeli állapota rávilágított, hogy az EU-országoknak csökkenteniük kell hatalmas adósságaikat. Ezért 2011-től minden államnak be kell nyújtania költségvetés-tervezetét az EU-nak, mely meg fogja vizsgálni a deficiteket, és ráirányítja a figyelmet a túlzott adósságokra. A jövőben az adósságszabályok megszegését súlyosabb büntetéssel fogják sújtani. Németország azt javasolta, hogy a szabályokat be nem tartó országok veszítsék el szavazati jogukat a tanácsban.

Többféle elképzelés van arról, hogy milyen lesz Európa húsz év múlva, és hogy milyennek kellene lennie. Az egyik vízió az „Európai Egyesült Államok”, melyben az egyes nemzetállamok jogai jelentősen csökkennek, és az EU egy demokratikus államszövetségként fog működni. Ennek az elképzelésnek Németországban, Luxemburgban és Belgiumban van a legtöbb híve. Egy másik modell az úgynevezett „mag-Európa”. A tagállamok kemény magja közelebbi integrációra törekszik, miközben a nagyobb függetlenséget pártolók elutasítják a szoros együttműködést a monetáris vagy a védelmi politikában.

EuróbankjegyekKorszakoló
1951 Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia aláírja az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról szóló egyezményt. (European Coal and Steel Community: ECSC).

1957 A római szerződéssel ugyanaz a hat ország létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (European Economic Community: EEC) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom). Ezek és az ECSC alkotják az Európai Közösségeket (European Communities: EC).

1968 A hat EC-tagország egymás között vámmentes.

1972 • Megteszik az első lépéseket a tagországok közös valutájának a megteremtésére.

1973 Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik az EC-hez.

1979 Lezajlanak az első közvetlen általános választójogon alapuló európai parlamenti választások. Ezt megelőzően az egyes országok parlamentjei jelölték ki a parlamenti képviselőket.

1981 Görögország csatlakozik az Európai Közösségekhez.

1986 Spanyolország és Portugália belépésével tizenkettőre nő az EC-országok száma.

1992 Aláírják a maastrichti szerződést. Egyebek mellett ebben rendelkeznek a létrehozandó közös valutáról, és lefektetik a kül- és biztonságpolitika alapelveit. Az EC Európai Unióvá (EU) válik.

1995 Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz.

2002 Az euró bevezetése. Akkortól tizenkét ország polgárai már az új érmékkel és bankjegyekkel fizethetnek.

2004 Az EU tíz új országgal bővül. Ezek: Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia.

2007 Bulgária és Románia felvételével az EU eléri a jelenlegi, 27-es taglétszámot.

2009 Hatályba lép a lisszaboni szerződés, amely kibővíti az EP hatáskörét. Egy tagállam mostantól akár ki is léphet az unióból.