Tudástár: Iskola

Európa országai között óriási a különbség abban a tekintetben, hogy mit és hogyan tanulnak a diákok

Megjelent: 2009. szeptember

Kapcsolódó cikkek

Kisgyermekek milliói várták ezt a napot nagy-nagy izgalommal. S most végre itt van – az első napjuk az iskolában. Ám iskolába járni egymástól nagyon különböző dolgokat jelenthet attól függően, hogy az a kisgyerek hol él. Már a kötelező oktatás időtartama is jelentős eltéréseket mutat. Míg az olasz diákoknak csak nyolc évig kell iskolába járniuk, és 14 évesen már búcsút inthetnek a tanteremnek, a holland gyerekekre 13 évnyi kötelező tanulás vár, és legalább 17 évesek lesznek, amikor végre kezükbe kaphatják a záróbizonyítványt. A tanítási nap hossza is változó. Bár sok országban a gyerekek egész nap az iskolában vannak, Németországban, Ausztriában és Svájcban általában hazamehetnek ebédelni.

A számok tükrében
>> Mire a lengyel iskolások betöltik a 15. életévüket, átlagosan csak 4715 tanórán vettek részt, ez a szám Európában a legalacsonyabb.
>> A holland gyerekeknek csupán 30 százaléka jár állami iskolába, 70 százalékuk magániskolában tanul, bár a kormánytól ezek az intézmények is kapnak pénzügyi támogatást.
>> Az Európai Unió Iskolatej Programja keretében tavaly mintegy 367 ezer tonnányi tejet osztottak szét.
>> Észtországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Máltán a nyári szünet úgy három hónapig tart, míg a német és holland gyerekeknek hat hétig.
>> Európa éllovasa: Izland nemzeti össztermékének 7,8 százalékát fordítja oktatási intézményekre.
>> Egy átlagos általános iskolai osztály Litvániában 15 főből áll, míg az Egyesült Királyságban 25 főből.

Megtanulni szomszédaink nyelvét
A legkiemelkedőbb kis nyelvészek a luxemburgi gyerekek, akik Európában mindenki másnál szorgalmasabban tanulnak nyelveket. A diákok 84 százaléka már az általános iskolában elkezd két vagy három idegen nyelvet. Mire középiskolás lesz, minden egyes diák legalább két idegen nyelven beszél, vagy legalábbis próbál beszélni. Összehasonlításul: Európában az általános iskolások átlagosan alig hat, a középiskolások átlagosan 58 százaléka tanul két idegen nyelvet.

A legtöbben az angolt szeretik, ez az egyik legszélesebb körben beszélt nyelv a világon, és szerencsére az európai iskolákban is ezt tanítják a leggyakrabban. Az angol szókincs és nyelvtan nehézségeivel való birkózás olyan élmény, melyben az Európai Unió középiskolásainak több mint 93 százaléka osztozik.

Nézzük a rangsorban utána következőket! A franciának is megvan a maga tisztes rajongótábora. Mire befejezik idegen nyelvi tanulmányaikat, az európai iskolások csaknem harmada képes többé-kevésbé magabiztos Ouit (igen) válaszolni arra a kérdésre, hogy Parlez-vous français? (Beszél ön franciául?). Csupán feleannyian – mintegy 16 százalék – döntenek úgy, hogy megpróbálkoznak a német nyelv tanulásával, míg a spanyolt tíz közül egy diák választja. Csak két százalék olyan vakmerő, hogy nekilásson az orosznak, talán azért, mert a legtöbb ember visszariad attól, hogy egy teljesen más ábécét kell megtanulnia.

Táblára mutató iskolásKi a legjobb Európában?
Az OECD PISA-felmérés, amelyre 2000 óta háromévenként kerül sor, a 15 éves iskolások kompetenciáját vizsgálja olvasásból, matematikából és természettudományos tárgyakból. Az eredmények összesítéséből alakul ki a nemzeti átlag, az OECD ennek alapján állítja fel az országok rangsorát. 2009-ben mindhárom tantárgyból a finn iskolások kerültek az európai tabella élére. Érdekes, hogy a finn gyerekek iskolai teljesítménye csak elenyésző mértékben mutat összefüggést a szülők jövedelmével és iskolai végzettségi szintjével. Ennek szöges ellentéte a német helyzet, ahol az említett tényezők közötti szoros összefüggés heves kritikákat váltott ki.

A legjobbak olvasásból Finnország / Hollandia / Belgium / Norvégia / Észtország / Svájc / Lengyelország / Izland / Liechtenstein
A legjobbak matematikából Finnország / Liechtenstein / Svájc / Hollandia / Belgium / Németország / Észtország / Izland / Dánia / Szlovénia
A legjobbak természettudományokból Finnország / Észtország / Hollandia / Németország / Liechtenstein / Svájc / Egyesült Királyság / Szlovénia / Lengyelország / Írország / Belgium

A felsorolásban azok az országok szerepelnek, amelyekben a diákok teljesítménye jelentősen meghaladja az OECD-átlagot. Az országok sorrendje az elért pontszámaikat tükrözi.

Kronológia
996 a magyarországi iskoláztatás jelképes kezdete: az itáliai eredetű bencés szerzetesek megtelepedése Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán
1440 a Windsorhoz közeli Etonben iskolát alapítanak (King’s College of Our Lady, röviden Eton College), amely ingyenes oktatást nyújt a szegény családokból származó fiúknak. Napjainkban a bentlakásos iskolában, ahova Vilmos herceg is járt, a tandíj egy évre 35 ezer euró
1560 a nagyszombati zsinat előírja, hogy a plébánosok mellett tanítót kell alkalmazni, aki a település minél több gyermekét iskolájába köteles összegyűjteni
1876 Svédországban megnyitja kapuit Európa első koedukált iskolája, ahova fiúk és lányok egyaránt járhatnak
1907 Maria Montessori kidolgozza a ma nevét viselő pedagógiai módszert, melynek középpontjában a gyermek igényei állnak
1990 fokozatosan megszűnik Magyarországon a nyolcosztályos iskola egyeduralma
2009 a PISA-felmérésben a magyar diákok a középmezőnyben végeznek

Vote it up
202
Tetszett?Szavazzon rá!