Tudja, mit eszik valójában?

Hogyan viszonyuljunk az édesítőszerekhez, a génmódosított (GMO) élelmiszerekhez, a sóhoz vagy a pálmaolajhoz?

Megjelent: 2009. december

Kapcsolódó cikkek

Melamin a kínai tejben, dioxin az olasz mozzarellában, üzemanyag-adalék a francia palackozott vízben, kergemarha-kór... Egyik élelmiszerválság a másik után ad okot az aggodalomra. A véletlenül bekövetkező fertőzéseken és betegségeken kívül olyan környezeti veszélyeknek is ki vagyunk téve, hogy rovarirtó szerek és génmódosított ételek kerülhetnek a tányérunkra. Szakértőket kérdeztünk meg az ételfront legújabb híreiről, hogy meg tudjuk különböztetni a tényeket a téves riogatásoktól. Szerencsére néhány egyszerű szabály betartásával elkerülhetők a csapdák.

Glükóz-fruktóz szirup, a kerülendő édesítőszer
A glükóz-fruktóz szirup valójában gyümölcscukorban (fruktózban) gazdag kukoricaszirup. Hatékony édesítőszer, és olcsóbb a hagyományos cukornál. Amerikai kutatások szerint azonban növeli a vér trigliceridszintjét, és hajlamosít az elhízásra. Jean-Michel Cohen és Patrick Serog táplálkozástudományi szakértők ítélete: mindenáron kerülendő! És nem árt az óvatosság: az élelmiszercímkéken néha csak „glükózszirup” néven tüntetik fel.

A mesterséges édesítőszerek kissé kétes híre
A szacharin, az aceszulfám-kálium, a nátrium-ciklamát és az aszpartam mesterséges édesítőszerek, amelyek édes ízt adnak cukor nélkül. Ezeket tartalmazzák a „light”-nak nevezett termékek, amelyek sokak szerint nem veszélytelenek. Az édesítőszereket rendszeresen mindenféle gonoszsággal vádolják. Mégis tény, hogy általuk kisebb az étel kalóriatartalma, és védenek a fogszuvasodástól, a cukorbetegek pedig nagy hasznát veszik.

– Ezek a régóta széles körben alkalmazott édesítőszerek a legalaposabban kivizsgált anyagok közé tartoznak. Eddig egyetlen hiteles tanulmány sem igazolta, hogy megbetegedést okoztak volna – állítja dr. Szeitzné dr. Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója. – Ugyanakkor minden anyagra igaz, hogy ha túl nagy mennyiségben kerül a szervezetbe, ártalmas lehet, ez igaz még a mindennap használt élelmiszereinkre, például a sóra és a cukorra is. Európában és így hazánkban is jogszabály rögzíti, hogy mely mesterséges édesítőszerek milyen mennyiségben használhatók. Emellett magunk is felelősek vagyunk érte, hogy minél kevesebb mesterséges anyagot vigyünk be szervezetünkbe. A light üdítők helyett például fogyasszunk citrommal ízesített vizet, szódavizet, limonádét vagy teát. A gyerekeket pedig ne szoktassuk az édes íz szeretetére.

Mindenképpen kerülendők: a hidrogénezett zsírok
Dr. Jean-Marie Bourre, a francia nemzeti közegészségügyi és orvostudományi kutatási intézet, az Inserm korábbi kutatási igazgatója egyértelműen fogalmaz: – Ha egy termék címkéjén azt olvassa, „hidrogénezett zsírok”, akkor azt ne vegye meg. – Ezek a zsírok egy ipari eljárás következményei, amelynek során transzzsírsavakat hoznak létre, azok pedig ártalmasak az egészségre. Megsokszorozzák a szívkoszorúér-betegség és az emlőrák kockázatát. Egyes országokban, köztük Dániában és Kanadában törvény határozza meg a mesterséges transzzsírok elfogadható szintjét. Az akár csak „részben hidrogénezett” zsírokra utalás e káros zsírsavak jelenlétét jelzi. A természetes eredetű transzzsírok, például a tejtermékekben találhatók, azonban nem jelentenek kockázatot.

Egyre gyanúsabb volna a hal?
A tápláléklánc csúcsán álló tengeri halak (tonhal, cápa, kardhal) nehézfémekkel szennyezettek. Mérgezővé vált volna tehát a legegészségesebb étel? – A tengeri halak higanyszennyezettsége csakugyan viszonylag magas, főleg a Balti-tengerből származó ragadozó halaké, ezekben arzén- és dioxinszennyezettség is előfordul. De itt is a mennyiségnek van jelentősége. Magyarországon olyan kevés halat eszünk, hogy nincs szükség korlátozásra, sőt azt javasoljuk, hogy legalább hetente egyszer-kétszer fogyasszunk halat, mert az része az egészséges táplálkozásnak – vélekedik dr. Szeitzné dr. Szabó Mária. Dr. Bourre megnyugtat, hogy nem kell lemondani a halak kínálta előnyökről: jód, omega–3, szelén, D- és B12-vitamin, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a legegészségesebb halak, a makréla és a szardínia egyben a legolcsóbbak is. A francia élelmiszer-biztonsági ügynökség, az Afssa óvatosabb. Azt javasolják, hogy a várandós kismamák, szoptató anyák és kisgyermekek lehetőleg sokféle halfajtát fogyasszanak, és ne kizárólag ragadozó halakat, mint a tonhal.

Szócsata a génmódosított élelmiszerekről
Igent vagy nemet mondjunk a génmódosított (GMO) élelmiszerekre? Magyarországon is heves vita dúl a kérdésről. A génmódosított termények termesztése környezetvédelmi probléma ugyan, de vajon veszélyesek-e a génmódosított ételek? Ez idő szerint nincs rá bizonyíték, hogy a génmódosított ételeknek bármilyen káros hatásuk volna az egészségi állapotra. Magyarországon csak megvizsgált, egészségre ártalmatlannak talált és engedélyezett GMO-termékek kerülhetnek forgalomba. A GMO-összetevőt a csomagoláson jelölni kell, azt viszont nem, ha az állatot GMO-tartalmú takarmánnyal táplálták, mivel a GMO-összetevő nem kerül át az állat húsába.

A Greenpeace azonban attól tart, hogy a génmódosított növények kiszorítják és kipusztulással fenyegetik a hagyományosan termesztett fajtákat, és így veszélyeztetik a természet sokféleségét.

Rovarirtók: helyet a polcon az organikus ételeknek!
Az Európában eladott gyümölcsök és zöldségek 49,5 százaléka és a gabonapelyhek 27 százaléka tartalmaz rovarirtó szert. Tavaly szeptemberben az Európai Bizottság meghatározta az élelmiszerekben maximálisan megengedhető rovarirtó-mennyiséget. Sok más testület azonban túl magasnak tekinti ezeket a küszöbértékeket. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk a gyümölcsről és a zöldségről annak érdekében, hogy megóvjuk magunkat a rovarirtó szerektől: elegendő „organikusan termesztett” címkével ellátott termékeket vásárolni, vagy a nem biogyümölcsöt meghámozni. – A növényvédő szereknek olyan csekély mennyisége maradhat csak a termékekben, amely nem okozhat egészségi ártalmat – állítja az élelmiszer-biztonsági hivatal főigazgatója. – És ha a szennyezettség mértéke meghaladja a jogszabályi határértéket, még akkor sem biztos, hogy eléri az ártalmassági küszöböt.

Sokkal nagyobb egészségi kockázatot jelent, ha nem fogyasztunk zöldséget és gyümölcsöt, hiszen ezek az élelmiszerek segíthetnek abban, hogy ne hízzunk el, ami a szív- és érrendszeri betegségek és bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásáért is felelős, márpedig tavaly a magyarországi halálozások fele a keringési rendszer betegségei miatt következett be, negyede pedig daganatok miatt.

Só: barát és ellenség
2008 januárjában az Inserm kutatójának, Pierre Menetonnak bíróság elé kellett állnia, mert rágalmazásért beperelték azok az élelmiszergyártók, amelyeket azzal vádolt meg, hogy félrevezetik a közvéleményt a sóval kapcsolatosan. A bíróság a kutatónak adott igazat. Most már figyelmeztethet arra a gyakorlatra, hogy egyes gyártók túl sok sót használnak. Akkor tehát most hajítsuk ki a sószórót?

Ne! Az ételhez általunk hozzáadott só a teljes bevitelünknek csak 10-20 százalékát adja, továbbá jódot is tartalmaz, mely lényeges a gyermekek idegrendszerének a fejlődéséhez. Az élelmiszeriparból származó só viszont sóbevitelünk csaknem 80 százalékát teszi ki. Ennek következményeként napi 8,5 gramm sót fogyasztunk, miközben a tudósok szerint 4 gramm nátrium elégíti ki a biológiai igényeinket. A megoldás? Lehetőleg kerüljük a feldolgozott ételeket, de azért ne felejtsük el, hogy a nátrium nélkülözhetetlen a szervezet számára.

Pálmaolaj: ökokatasztrófa
„Ezt az olajat Európában majdnem minden tizedik élelmiszer-ipari termék (keksz, csokoládé, édességek, mártás stb.) készítéséhez használják. Termesztése okolható a malajziai erdőirtás 90 százalékáért. Borneón húsz év alatt az erdők harmadát pusztították el, így hatalmas károkat okoztak az egyedülálló növény- és állatvilágban.” A környezetvédelmi oktatást támogató Nicolas Hulot Alapítvány súlyos vádjához tegyük hozzá, hogy a pálmaolajnak nincs semmilyen előnye a táplálkozásban. Kevés benne az omega–3, viszont sok a telített zsír, mely hajlamossá tesz a „rossz koleszterin” (LDL) szintjének növekedésére. Sokkal jobb választás az olíva-, a repce- vagy a napraforgóolaj.

Melamin a tejben: nem a mi házunk táján
2008 szeptemberében a világ tudomást szerzett egy főleg a kínai tejpor előállításához használt gyanta, a melamin létezéséről. Kínában több tízezer kisgyermek került kórházba veseproblémákkal a szennyezett tej fogyasztása után. A vétkes gyártók azért adtak melamint a tejhez, hogy fehérjékben gazdagabbnak tűnjön. Ez szerencsére bennünket nem fenyeget: 2002 óta tiltják a kínai tejpor behozatalát Európába, a tejet tartalmazó kínai termékeket pedig alapos vizsgálatoknak vetik alá, és a legkisebb kétség esetén kivonják a forgalomból.

Ionizálás: besugárzott étel?
Ez a tartósító eljárás abból áll, hogy besugárzással kezelik az ételeket a baktériumok és paraziták kiirtása, a csírázás megelőzése és az érés késleltetése érdekében. Bírálói szerint az eljárás csökkenti az élelmiszerek tápértékét, növeli a rák és a génmutációk kockázatát. Ez a módszer azonban minden egészségügyi szervezet szerint biztonságos, és minden más tartósító eljárásnál kevésbé változtatja meg az élelmiszerekben lévő tápanyagokat.

Magyarországon is fel kell tüntetni a „besugárzott” vagy „ionizáló sugárral, illetve energiával kezelt” jelzést az elektron-, röntgen- vagy gammasugarakkal kezelt élelmiszereken. – Csak kevés élelmiszer érintett itthon – állítja dr. Beczner Lászlóné, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet osztályvezetője. – Hazánkban és az EU-ban általánosan főleg fűszerek és gyógynövények ionizáló energiával történő kezelése engedélyezett. Az évtizedeken át végzett kutatások bizonyítják az eljárás veszélytelenségét, és azt is, hogy a termékek nem válnak általa radioaktívvá.
 

Az ember beleborzong, ha alaposan szemügyre veszi, mi van a tányérján, de a legjobb körültekintően eljárni. Ha megtartjuk a megfelelő arányokat és változatosan étkezünk, megóvhatjuk magunkat. – A napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás is fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében – teszi hozzá Szász-Győző Zsuzsanna dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének irodavezetője. – Antioxidáns- és rosttartalmuk révén csökkenthetik az érelmeszesedés és számos daganatos betegség kialakulásának kockázatát.

Vote it up
280
Tetszett?Szavazzon rá!