Védelem a HIV ellen

Kelet-Európa jelentős részén HIV-járvány dúl, ám csak kevesen juthatnak hozzá az életmentő nyugati kezeléshez

Kapcsolódó cikkek

A kelet-berlini irodában ülő Maria Petrova látszólag kicsattan az egészségtől. A sötét haját hátrafésülő, csinosan öltözött nő 42 éves, de ha mosolyog, évekkel fiatalabbak tűnik. Pedig öt évvel ezelőtt, amikor Ukrajnából a német fővárosba érkezett, segítség nélkül nem tudott járni, és közel állt a halálhoz. Egy olyan betegségben szenvedett, amelyet a nyugat-európaiak egyre nagyobb számban túlélnek.

Maria HIV-pozitív. – Amikor idejöttem, egy hónapig 40 fok fölötti lázam volt, és tbc-t, hepatitist mutattak ki nálam, magas volt a vérnyomásom, a vesém nem működött megfelelően, és nem éreztem a lábamat. – Ezek a Maria immunrendszerét megtámadó HIV-fertőzés miatt kialakult AIDS szövődményei.

Láttam, hogy haldoklik – meséli Tatjana, Maria 66 éves édesanyja, aki évek óta kisgyerekekre vigyáz Berlinben. Bár mozgásképtelen férjét is kell támogatnia, sikerült összeszednie annyi pénzt, hogy Kijevbe utazzon és a lányát Berlinbe vigye.

Maria hamarosan kórházba került, ahol a vérvizsgálat mikroliterenként kilenc T-sejtet mutatott ki. A CD4-es sejteknek is nevezett T-sejtek a fertőző betegségek ellen küzdő immunrendszer „tábornokai”. Egy egészséges embernél a számuk mikroliterenként 600 és 1500 között van.

Mariánál heveny HIV-fertőzést és AIDS-et állapítottak meg, ami kezelés nélkül halálhoz vezet.

A HIV-fertőzés nem gyógyítható, a kórokozókra ható kezeléssel azonban lassítható vagy akár meg is állítható a vírus terjedése a szervezetben – legalábbis ha Nyugat- vagy Közép-Európában él az ember. Olyan országokban, mint Ukrajna, Oroszország, Moldova, Üzbegisztán és Csecsenföld, rendkívül rosszak a kilátások.

A világon jelenleg Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiában terjed a leggyorsabban a HIV/AIDS-járvány. Michel Kazatchkine, az ENSZ főtitkárának Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a HIV/AIDS-ügyekért felelős különleges megbízottja szerint a térségben évente csaknem 100 ezer AIDS-beteg hal meg. Ez a szám 2005-höz viszonyítva 25 százalékkal nőtt, miközben Nyugat-Európában, illetve világszerte stagnálás vagy csökkenés tapasztalható. A növekedés oka egyértelműen az, hogy a Szovjetunió felbomlása után az utódállamokban széles körben elterjedt az intravénás kábítószerezés.
 

Maria eleinte jól tanult az iskolában, de tinédzser éveinek végén rászokott a kábítószerre. – Sok lányhoz hasonlóan én is kövérnek éreztem magam, és mindenáron sovány akartam lenni, mint egy modell. A sógorom fogyasztószert hozott nekem, amit injekcióval kellett beadni.

Maria ekkor még nem tudta, hogy sógora drogkereskedő, és a „szer” a heroin olcsó változata volt, amelyet mákoldatból készítettek. A sirka néven is ismert narkotikum gyakran szennyeződik a terjesztők mocskos tárlóiban, s nemegyszer még vért is kevernek hozzá. A HIV-fertőzés kockázatát tovább növeli, ha a drogfüggők közösen használnak tűket.

Maria drogfüggő lett, naponta öt adagra volt szüksége. 1994-ben egy klinikán vért vettek tőle. – Azt mondták, HIV-fertőzött vagyok. Nem hittem el, hiszen nem voltak tüneteim. Öngyilkos akartam lenni. Vagdosni kezdtem a karomat. A házasságom tönkrement. A férjem, aki cipész volt, kiment Amerikába. Egy nőgyógyászati műtét után meddő lettem, pedig nagyon szerettem volna gyereket. Még több drogot fogyasztottam.

Kelet-Európában a Mariához hasonló narkósokat egy másik gyilkos kór, a hepatitis C is fenyegeti, és a multidrogrezisztens (a hagyományos gyógyszerekre nem reagáló) tbc kockázata is itt a legnagyobb a világon.

Michel Kazatchkine ENSZ-megbízott– Nem az a pontos kifejezés, hogy a HIV és a droghasználat párban jár – állítja Michel Kazatchkine –, ugyanis a HIV, a drog, a tbc és a hepatitis négyeséről van szó. Nem lehet egyiket sem kezelni, ha nem foglalkozunk a másik hárommal.

Nyugat-Európában alacsony az új HIV-fertőzések aránya, de a hepatitis és a drogrezisztens tbc szintén ritkább, mint Kelet-Európában.

Ez több tényezőnek köszönhető, köztük a gyors diagnózisnak, a HIV vírus elleni gyógyszereknek, a heroin és a rokon kábítószerek helyettesítésének, a tűcsereprogramoknak, valamint a pszichológiai és tanácsadó szolgálatoknak, iskolai megelőző programoknak. A HIV-fertőzöttek Nyugaton tovább élnek még a viszonylag szegényebb országokban is.
 

Miért terjed a HIV/AIDS-fertőzés Kelet-Európában? Michel Kazatchkine riasztó választ ad: – A térség legtöbb országában az emberi jogok nem megfelelő törvényi keretei, a kíméletlen bűnüldözés és a HIV megelőzéséhez szükséges politikai akarat hiánya hátráltatja a helyzet javulását.

– Ha nem vesztegeted meg a rendőröket, rács mögé kerülsz – mondja Maria, aki 2003-ban hároméves börtönbüntetést kapott. – Odabent láttam, hogyan halnak bele a rabok a betegségekbe és az éhezésbe. Anyám küldött pénzt, hogy vegyek ennivalót meg gyógyszert, de sokszor nem kaptam meg. Lenyúlták az őrök. Ukrajnában, ha nincs pénzed, semmid sincs.

Maria ma már tünetmentes, rendesen szedi a gyógyszereit, követi a kábítószer-helyettesítő kúra előírásait. A hepatitisfertőzéstől is megszabadult. Édesanyjával él. A berlini Aids-Hilfe irodájában találkozunk – ezt a segélyszervezetet 1985-ben alapították, és egyike a Németországban működő 120 hasonló egyesületnek.

Az Aids-Hilféhez, amely berlini állami és jótékonysági alapítványok támogatásából származó 2,1 millió eurós költségvetéssel gazdálkodik, a legnagyobb hozzájárulás a németországi magán-egészségbiztosítók szövetségétől (PKV) érkezik. Huszonöt fős főállású személyzete szociális munkásokból, pszichológusokból, terapeutákból és segítőkből áll, illetve 200 önkéntes munkájára is számíthatnak. A segélyhívót is üzemeltető szervezet egészségügyi és jogi segítséget nyújt HIV- és hepatitisfertőzötteknek, valamint drogfüggőknek.
 

Az egyik rendelőben Sergiu Grimalschi foglalkozik Mariával. A 47 éves szociális munkás is azt tapasztalja, hogy egyre több a kelet-európai beteg. – 2013-ban az Aids-Hilfe 5200 páciense közül 1200 Kelet-Európából jött, ahol a melegekre és a HIV-fertőzöttekre gyakran üldöztetés és börtönbüntetés vár – mondja. – Ez nemcsak egészségügyi, de emberi jogi probléma is. Oroszországban, ahol a drogosok fele HIV-fertőzött, illegális az opiátot helyettesítő gyógyszerek adása, a tízmilliós Fehéroroszországban pedig csak tizennégyen kapnak állami támogatású kezelést hepatitis C-fertőzésre.

A 24 éve Németországban dolgozó román származású Sergiu több szláv nyelven is beszél, így jól tud kapcsolatot teremteni a Mariához hasonló rémült, kirekesztett betegekkel, akik nem igazodnak el az ismeretlen közegben.

Maria elmondja, az Aids-Hilfe révén jutott antiretrovirális kezeléshez és a kábítószert helyettesítő metadonhoz. Öt éve nem nyúlt kábítószerhez. Az Aids-Hilfe ügyvédeket is keresett neki, akik elintézték, hogy még legalább három évig Németországban maradhat.

– A kezelések költségeit magánadományokból és a PKV támogatásából fedezzük – magyarázza Sergiu. – Stabilizáljuk a drogosok állapotát, aztán helyettesítő programban vesznek részt. Abban is segítünk nekik, hogy tartózkodási engedélyhez jussanak és ne kelljen abbahagyniuk a kezelést. Ha hazaküldenék őket, nemcsak az egészségük kerülne veszélybe, de annak tennék ki őket, hogy otthon bűnözőként bánnak velük.

Megkérdezem Mariát: – Ha nem hagyja el Ukrajnát, életben maradt volna?

Miközben édesanyja a könnyeivel küszködik, Maria egyszerű, határozott választ ad: – Nem.

A tizenéves Liza Jarosenko az elsők között kapott retrovírus elleni kezelést Ukrajnában

Nemrégiben nagy nyilvánosságot kapott Ukrajna legfiatalabb aktivistája, aki a HIV vírus elleni megfizethető (a nyugati országokban alanyi jogon járó) kezelésért küzd. A 16 éves Liza Jarosenko HIV-pozitív. Édesanyja – a tökéletes angolsággal beszélő nő egykor tolmácsként dolgozott – intravénáskábítószer-élvező volt, és 27 évesen meghalt AIDS-ben.

A hatéves kislány aznap, amikor édesanyja elhunyt, megtudta, hogy ő maga is HIV-pozitív. – A kórházban voltunk, és a nagymamámat behívták egy irodába – mondta Liza a BBC riporterének, Lucy Ashnek tavaly. – Amikor sírva jött ki, elcsodálkoztam, miféle szörnyűséget közölhettek vele.

Kelet-Európában egyre nő a heteroszexuális kapcsolatban terjedő HIV-esetek száma is (ma a megbetegedések 30 százaléka ilyen), különösen olyan nők körében, akiknek sok partnerük van, vagy a párjuk a fokozott kockázatot jelentő csoportba tartozik. Liza apja drogkereskedő volt. – Mama próbált leszokni, de apa hamar visszaszoktatta, és aztán megbetegedett – mesélte Liza.

Miután a kislánynál megállapították a betegséget, nyolc hónapot töltött kórházban magas lázzal és a súlyos HIV-fertőzés egyéb tüneteivel, míg végre stabilizálódott az állapota. Ukrajnában az elsők között kapott HIV-vírus elleni antiretrovirális kezelést. Amikor a nagymamája már nem tudta Lizát ellátni, a kislányt örökbe fogadta egy harmincas éveiben járó, gyermektelen házaspár. Nagyon meghatotta őket Liza története, és nem hagyták, hogy gyermekotthonba kerüljön.

Az Ukrajnában nyilvántartott 120 ezer HIV-fertőzöttnek még 40 százaléka sem részesül antiretrovirális kezelésben. Az afrikai Botswanában és Ruandában ez az arány jelenleg meghaladja a 80 százalékot.

2013-ban Liza, aki színésznő vagy modell szeretne lenni, az ukrán parlamentben szólalt fel amiatt, hogy a kormány a költségvetésben nem különített el pénzt a hepatitis kezelésére, és csak a 40 százalékát fogadták el annak az összegnek, amelyet az akkori elnök, Viktor Janukovics javasolt az AIDS és a tbc kezelésére.

– Kezelés híján sok felnőtt és gyerek fog meghalni – mondta Liza az ukrán parlamentben. – Könyörgök önöknek, ne szavazzák meg ezt a költségvetést, nehogy más gyerekek is úgy járjanak, mint én.

Elutasították a kérelmét.

Ukrajnában 2012-ben 2 százalékkal csökkent a HIV-fertőzések száma, amire 1999 óta nem volt példa. A pozitív változás nagyrészt a Nemzetközi HIV/AIDS Szövetség ukrajnai tagozatának köszönhető, amely a legnagyobb civil HIV-megelőzési programot szervezi Kelet-Európában. A szervezet fő támogatója Az AIDS, a Tuberkulózis és Malária Elleni Világalap, amely 1,4 milliárd dolláros adományt kapott a Bill és Melinda Gates Alapítványtól.

– Mit gondol, mennyit költ az ukrán kormány a HIV-megelőzésre? – teszi fel a kérdést Andrij Klepikov, a HIV- és AIDS-szövetség vezérigazgatója. – Semennyit. Egy fityinget sem.
 

Az oroszországi Föderációban a hátrányosan megkülönböztető törvénykezés és a keményvonalas szabályozás megbénítja a megelőzést és a legkiszolgáltatottabbak segítséghez jutását. Ez azzal fenyeget, hogy a veszélyeztetett rétegeken túl is terjedhet a járvány.

A Világbank számításai szerint 2020-ra Oroszország, ahol minden eddigi szintet meghaladó sebességgel terjed a HIV/AIDS-fertőzés, havonta 20 ezer állampolgárát fogja elveszíteni az AIDS miatt.

Oroszország korábban elfogadta Az AIDS, a Tuberkulózis és Malária Elleni Világalap támogatását, de ma már nem kér belőle, azért, hogy ne kelljen bizonyos eljárásokat követnie, például ne kelljen tiszta tűt osztani a drogfüggőknek.

A tűcsereprogramokat szervező orosz civil szervezetek rendőri zaklatásnak és büntetőjogi eljárásoknak vannak kitéve.

A HIV-fertőzöttek jól tudják, kinek az oldalán áll a rendőrség. 2013. november 3-án a LaSky-Szentpétervár HIV-klinikán megjelent két maszkos alak, arcon lőttek egy férfit, és baseballütővel bántalmaztak egy nőt. Amikor a rendőrség a helyszínre ért, nem talált bűnügyre utaló jelet, és gyorsan távozott.
 

Maria Petrova is aggódik szülőhazájáért és a fiatal HIV-fertőzöttekért. Attól tart, politikai stabilitás és demokrácia nélkül Ukrajna Oroszország útjára lép, ahol a HIV-fertőzést és a drogfüggőséget bűnténynek tartják, nem pedig betegségnek, és visszatér a siralmas egészségügyi ellátás sötét korszaka, amelyet korrupt hivatalnokok, fenyegetőző orvosok és gyűlölködő rendőrök uralnak, akiket lefizetnek a drogcsempészek.

– De inkább előre tekintek – mondja Maria, aki egy új HIV-gyógyszert tesztelő orvosi kutatásban vesz részt Berlinben. – Olyan boldog vagyok, hogy itt lehetek. Mintha új életet kezdtem volna. Ha majd felépülök, nővér szeretnék lenni, aki HIV- és AIDS-betegekkel foglalkozik. Ezen a téren van tapasztalatom.

Vote it up
176
Tetszett?Szavazzon rá!