Amikor még szingli voltam, utáltam február 14-ét. Egyszer egy barátnőm így bájolgott nekem: – Az én cukipofám Valentin-napi meglepetést tervez.
Másnap pedig az irigység jeleit fürkészve rajtam közölte: – Megvolt minden. Gyertyafényes vacsora, virág, azt sem tudta, hogyan kényeztessen.
Hát igen, rendesen besárgultam.
Sok pár viszont épp a Valentin-napon kap össze. Van olyan pasi, aki elfelejti, s a társa emiatt bepipul. Vagy a nő nem hisz benne, míg a férfi igen. Vannak, akik próbálják megünnepelni, de a pezsgő langyos lesz, a fickó becsiccsent, s az ő kis szíve-csücske végül durcizni kezd.
Hál’ istennek, az igaz szerelem nem egy csokor virágon múlik, amit az év bizonyos napján vagy megkapsz, vagy nem. A vörös és rózsaszín szívecskék lavinájával elárasztott magazinok, plázák, képeslapok, bonbonok és szív alakú dobozkák láttán felfordul a gyomrom.
Szegény virágárusok: kevesebb házasság, sokkal több válás – de arra nem küldünk virágot. Ráadásul az én párom feledékeny. Hogy biztosan eszébe jusson a nevezetes dátum, általában már egy héttel február 14-e előtt elkezdem a kampányolást.
Idén viszont egy szót sem fogok szólni. Majd kiderül, magától emlékszik-e. És ha nem, az sem lesz a világ vége. Mert, ahogy egyszer a kedves mondotta nekem: – Te és én nemcsak szerelmesek vagyunk egymásba, de szeretjük is egymást.
Ha ön mégis szeretné megünnepelni a Valentin-napot, íme, pár egyszerű, gyors ötlet!
Hozzászólás