Varázsszőnyeg

Dana Grigorcea, a Bukarestben született regényíró célja, hogy kétnyelvűvé nevelje a gyermekeit, ahogy őt is nevelték szülei

Kapcsolódó cikkek

Dana Grigorcea új könyveket vitat meg egy irodalomkritikussal minden vasárnap délelőtt 11-kor a rádióban. Ezekből a beszélgetésekből finoman kiérződik vágyódása a távoli helyekre. A 32 éves írónő meleg, bársonyos hangja és annak mediterrán árnyalata rögtön elárulja a hallgatóknak, hogy nem svájci. Dana Bukarestben született 1979-ben, de hibátlanul beszél németül, az irodalom iránti rajongása pedig ragályos. Az írás mellett filmművészetet is tanít a zürichi Művészeti Egyetemen. – Az irodalom számomra varázsszőnyeg – magyarázza. – Képzeletben már jóval azelőtt meglátogattam távol élő embereket és messzi helyeket, hogy ténylegesen elutaztam volna bárhová.

Anyanyelvi szintű németnyelv-tudását szülei osztrák barátjának köszöni, aki Bukarestben másnaponta ment el a kislányhoz nyelvet gyakorolni. – Édesanyám arab fordító volt – mondja Dana. – Romániában a diktatúra idején csak a nyelv vihette el az embert külföldre. A mamám azt akarta, hogy nekem is meglegyen ez a lehetőségem.

Az, hogy Svájcban talált új otthonra, semmiképp nem nevezhető törvényszerű következménynek. Miután Dana elhagyta a szülőhazáját, Hollandiában, Németországban és Ausztriában tanult, de eközben szerkesztőként és tudósítóként is dolgozott rádióadóknak. Berlinben élt, amikor 2006-ban egy felolvasáson megismerkedett Perikles Monioudis svájci íróval. Egy évvel később követte őt Zürichbe.

Az ifjú pár barátai és ismerősei megtettek minden tőlük telhetőt, hogy meggyőzzék őt a Svájc legnagyobb városában élés előnyeiről: meglepetéspartik a tetőteraszon, hajókirándulások és látványos napnyugták a tavon. – Egy idő után Peri azt mondta nekem: „Látod? Ez az igazi Svájc!” Erre én azt válaszoltam: „Jó, akkor maradjunk itt!”

Dana Grigorcea Monioudis
Születési idő és hely: 1979, Bukarest, Románia
Lakóhely: Zürich, Svájc
Sikerek: Baba Rada című, németül megjelent regény (2011), Zürich városának kulturális díja és kitüntetései
Célja: kétnyelvűvé nevelni a gyermekeit, ahogy őt is nevelték

Korábban a szigorú, kötelességtudó protestantizmus és az örömtelen szorgalom országának képzelte el Svájcot. De ennek sehol semmi jele nem mutatkozott. – Azelőtt azt hittem, hogy a svájciak olyanok, mint a bankárok a James Bond-filmekben – mondja. – Barátságosak, de kifürkészhetetlenek, és mindig aktatáskával járnak. Meglepett, mennyire eleven és nyitott itt a kulturális élet, és hamar rájöttem, hogy olyan hely ez, ahol meg tudom valósítani a kreatív ötleteimet.

2011 tavaszán jelent meg Dana Grigorcea első regénye németül, Baba Rada címmel. Központi alakja egy menekülő terrorista és egy acélkemény nagymama. A média ezzel avatta őt svájci íróvá. Bemutatkozása nagy feltűnést keltett: többek között a „nagyszerű”, „varázslatos” és az „élettől duzzadó” jelzővel illették a művet a kritikusok.

– Rendkívül örültem ennek a visszhangnak – mondja Dana, aki augusztusra várja második gyermekét. – Csodálatos fogadtatásban részesültem itt, és az én otthonom az, ahol a családom van. A kétéves kislányomnak svájci útlevele van.

Második regénye Bukarestben játszódik. Gyermekkora helyszíneinek állít vele emléket, a szülei háza előtt álló hársfának és a kátyúknak az utakon, melyek azóta is ott vannak. – Bukarestben ez nem úgy van, mint Zürichben – mosolyog. – Ott nem burkolják újra az utakat minden tavasszal. – Némiképp elégedett mosoly ez, mintha végre rátalált volna egy olyan, Svájccal kapcsolatos klisére, amelynek valóban van valóságtartalma.

Vote it up
145
Tetszett?Szavazzon rá!