Veszélyesek-e a mesterséges édesítőszerek?

Igen sok kalóriát megtakaríthat a fogyasztásukkal, de azért nem árt az óvatosság

Ha igyekszik odafigyelni a súlyára, akkor valószínűleg napi több száz kalóriát spórolhat meg azzal, ha a hagyományos üdítőkről „diétás” változatokra tér át. De vajon nem csöbörből vödörbe ugrik-e ezzel? A piacon elsőként a szacharin nevű mesterséges édesítőszer jelent meg, amelyet még 1879-ben találtak föl. Később arról vált hírhedtté, hogy egyes beszámolók szerint rákot okozott a kísérleti állatokban. Mára azonban már rehabilitálták a mesterséges édesítőszereket – legalábbis többnyire.

Rákot okoz-e a szacharin?
NEM
Nagyon kevés kézzel fogható bizonyíték van arra, hogy a mesterséges édesítőszert tartalmazó ételek és italok növelnék a rák kockázatát az emberekben.

Ha habozik, mielőtt belekortyolna egy diétás kólába vagy megenne egy pohár kalóriaszegény gyümölcsjoghurtot, akkor megnyugodhat: a legtöbb kutatás szerint a mesterséges édesítőszerek mértékletes fogyasztása semmiféle problémát nem okoz. Nem mintha nem volna érthető az aggodalma.

Az 1970-es évek elején egyes vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a szacharinnal táplált patkányokban húgyhólyagrák jelentkezett. Ám a szakértők azonnal fölfedeztek néhány hibát az ijesztő eredményre vezető kísérletekben. Először is, a rágcsálók rendkívül nagy mennyiségben fogyasztották a szert, másodszor pedig a patkányok szervezete más módon dolgozza föl az édesítőszert, mint az emberi szervezet. Semmiféle emelkedést nem tapasztaltak a húgyhólyagrák gyakoriságában a második világháború alatt vagy után, amikor pedig igen széles körben használták a szacharint. Arra sem volt bizonyíték, hogy a hólyagrák gyakoribbá vált volna a cukorbetegek körében, akik feltehetőleg lényegesen többet fogyasztottak ebből az édesítőszerből.

Agydaganatot okoz-e az aszpartám?
NEM
Ezeket az feltevéseket már megcáfolták. Amikor végre úgy tűnt, hogy ismét nyugodt szívvel szürcsölhetjük a diétás üdítőket, kérdések merültek föl egy 1981-ben bevezetett édesítőszerrel, az aszpartámmal kapcsolatban (amelyet NutraSweet néven hoztak forgalomba). 1996-ban egy kutatócsoport nagy vihart kavaró vizsgálatról számolt be, amely szerint 1980 óta megnőtt az agydaganat gyakorisága az Egyesült Államokban és néhány más fejlett országban, s fölvetették, hogy ennek talán az ételekben és italokban egyre gyakrabban használt aszpartám lehet az oka.

A bírálók azonnal rámutattak, hogy az agydaganatok gyakoriságának növekedését ugyanezen az alapon nyugodtan ráfoghatnánk a személyi számítógépekre, a videomagnókra, a rapzenére és szinte bármely más jelenségre, amely az 1980-90-es években terjedt el. A témával több vizsgálat foglalkozott – az egyiket az USA Országos Rákkutató Intézete készítette közel félmillió férfi és nő bevonásával –, de semmilyen összefüggést nem találtak az aszpartám és az agydaganat között. Más vizsgálatok az ezen édesítőszer és a fehérvérűség, illetve a nyirokcsomórák között vélt kapcsolatokat cáfolták meg.

Ne gondolja azonban, hogy a fentiek alapján nyugodtan nyakalhatja naphosszat a diétás üdítőket! A vizsgálatok szerint ugyanis a mesterséges édesítőszerek nagy mennyiségben való fogyasztása – ez napi 9-10 doboznyi, aszpartámmal édesített üdítőt jelent – kismértékben növelheti a rák kockázatát. Az utóbbi években megjelent új mesterséges édesítők – a szukralóz, az aceszulfám-K és a neotam – az állatokon és embereken végzett vizsgálatok szerint szintén biztonságosak, ám ezekkel a szerekkel nagy esetszámú és hosszú távú vizsgálatok még nem készültek.

Teljesen biztonságosak a cukorpótlók?
NEM
Egyeseknek nem szabad aszpartámot tartalmazó ételeket fogyasztaniuk, bizonyos édesítőszerek túlzott fogyasztása pedig emésztési zavarokat okozhat.

A fenilketonuria (FKU) nevű ritka betegségben szenvedőknek kerülniük kell az aszpartámot, mivel az növeli a fenil-alanin nevű aminosav szintjét. Az FKU-ban szenvedők szervezetéből hiányzik egy, a fenil-alanin lebontásában szerepet játszó enzim, azért számukra mérgező lehet, ha túl sok aszpartámot fogyasztanak.

Veszélyesek lehetnek az egészségre az úgynevezett cukoralkoholok is, mint a szorbitol, amelyet arra használnak, hogy az egyébként igen kalóriadús süteményeket, tortákat és hasonló ételeket „diétabaráttá” tegyék. A cukoralkoholok hivatalosan nem minősülnek mesterséges édesítőknek, mivel ezeket a keményítő és más szénhidrátok szerkezetének módosításával állítják elő. Ám ha túl sok cukoralkoholt – azon belül is főleg mannitolt és szorbitolt – fogyaszt, az haspuffadáshoz és hasmenéshez vezethet. Az orvosok olyan esetekről is beszámoltak, hogy egyes betegeik egész nap szorbitollal édesített rágógumit rágtak, ami idült hasmenést okozott.

Van még egy ok, amiért nem árt mértéktartónak lenni: a mesterséges édesítőszerekkel ellentétben a cukoralkoholok nem teljesen kalóriamentesek: grammonként két kalóriát tartalmaznak, így ha túl sokat eszik belőlük, az hizlalhat is.

Kövérré tesznek a mesterséges édesítőszerek?
NEM
Van egy elmélet, amely szerint a cukorpótlók túl sok evésre késztethetnek. Embereken végzett vizsgálatok szerint azonban nagyobb esély van a fogyásra.

A felmérések szerint azok, akik a cukros ételeket és italokat mesterséges édesítőszerrel készültre cserélik, fogyni fognak.

Egy 24 vizsgálat adatait összegző 2006. évi elemzés készítői úgy becsülték, hogy ha a cukrozott ételeket azonos mennyiségű, de aszpartámmal édesített ételre cserélik, azzal havi nem egészen egy kilogramm fogyás érhető el – ami persze nem is kevés.

Más vizsgálatok azt sugallják, hogy a mesterséges édesítőszert tartalmazó ételek hosszú távú fogyasztása segíthet megakadályozni a leadott kilók „visszakúszását”. Az egyikben kimutatták, hogy azok a fogyókúrázók, akik három éven át aszpartámmal édesített termékeket ettek és ittak, kevesebb mint feleannyit híztak vissza, mint a cukros termékeket fogyasztó csoport tagjai.

Vote it up
181
Tetszett?Szavazzon rá!