Vigyázat! A jó és a rossz példa is ragályos

Nemcsak baktériumok lehetnek fertőzők, egyes érzelmeket is „el lehet kapni”

Az emberről emberre terjedő hangulatokat és viselkedésmintákat vizsgáló kutatók szerint nagy hatással van ránk, ahogyan a barátaink – sőt a barátaink barátai – viselkednek.

Stressz
Agya észleli, ha mások idegesek, például szaporábban veszik a levegőt. – Ez beindítja az ön stresszhormonjainak termelődését is – magyarázza Heidi Hanna személyiségfejlesztő és szakíró. Még csak egy helyiségben sem kell tartózkodnia másokkal ahhoz, hogy átragadjon önre a feszültség, amely e-mailben, sms-ben vagy a közösségi médiában is terjedhet. (A kurta válaszok például azt jelezhetik, hogy valaki a szoros határidő miatt feszült.) Stresszes időszakban tartson szüneteket és aludjon eleget. Környezete hálás lesz ezért.

Rendelés az étteremben
Az Illinois-i Egyetem vizsgálatából kiderült, hogy boldogabbak vagyunk, ha a vacsoratársainkéhoz hasonló ételt rendelünk. Ha figyelnie kell a súlyára, rendeljen a többieket megelőzve, hogy az ön étkezését ne befolyásolja a társai étvágya.

Negatív gondolkodás
Az újonnan beköltöző kollégisták rendszerint három hónap alatt „elkapják” véletlenszerűen kiválasztott szobatársuk negatív gondolkodását, derül ki a Notre Dame Egyetem kutatásából. Vegye észre, milyen nagy hatással van önre, ahogy ismerősei reagálnak a kihívásokra.

Boldogság
A pozitív gondolkodás is „ragadós”, olvasható a Harvard és a San Diegó-i Kalifornia Egyetem közös tanulmányában, amely egy közel ötezer ember megfigyelésén alapuló vizsgálatról számol be. Ha ön boldog, 25 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy a közelében (1-2 kilométeres körzetben) élők is jobban érzik magukat. Közvetlen szomszédjainál ugyanez az arány 34 százalék. A vizsgálat eredményei azt is mutatják, hogy az 5000 dolláros éves fizetésemelés (kb. másfél millió forint) mintegy 2 százalékkal javít a hangulaton, jóval kevésbé, mint egy barát jókedvű barátja (másodlagos kapcsolat), aki 10 százalékkal fokozhatja a jókedvet.

Leszokás a dohányzásról
Ugyanez a kutatás azt is megállapította, hogy ha valaki leszokik a dohányzásról, közeli barátai és családtagjai 36 százalékkal ritkábban gyújtanak rá. Sőt, láncreakciót indít el: a dohányzást elhagyók alkalmi ismerősei is 20 százalékkal kevesebbszer dohányoznak.

A test „fertőző” jelzései
Az ásítás, nevetés, viszketés, köhögés, öklendezés és sírás ragályosan terjed társaságban. – Gyakran viselkedünk úgy – állítja Robert R. Provine pszichológus –, mint a csordában élő állatok. – Tudósok szerint ezek a jelenségek előnyösek lehettek az evolúció során. A nevetés a kapcsolatteremtés eszköze; a vakarózás arra készteti a többieket, hogy védekezzenek az élősködők ellen. A barlangban élő ősemberek az ásítás révén összehangolhatták alvási ritmusukat.

Vote it up
90
Tetszett?Szavazzon rá!