Vissza az iskolába

Felnőttként újra iskolapadba ülni ijesztő és költséges vállalkozás lehet, azonban sokat nyerhet vele

Megjelent: 2010. szeptember

Kapcsolódó cikkek

Várnagy Bernadett esztergomi röntgenasszisztens szerette a munkáját, mégis úgy döntött, ha letelik a gyes, nem megy vissza a városi kórházba, hanem új állást keres. – Két kisgyermekkel nem tudtam volna vállalni a rendszeres ügyeleteket, és a hétvégéket a családommal akartam tölteni – mondja. Jó tíz évvel azután, hogy megszerezte a szakképesítését, úgy érezte, nem ártana felfrissítenie tudását, ezért jelentkezett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségtudományi Karára, ahol 35 évesen képalkotó diagnosztikai analitikusi diplomát szerzett, és ezzel párhuzamosan szonográfusi tanfolyamot végzett. Új állást is talált egy környékbeli magáncégnél. Munka és család mellett nem volt könnyű tanulni, de Bernadett szerint megérte. Több a szabadideje, mint korábban, és többet is keres.

Bernadetthez hasonlóan mások sem járnak anyagilag rosszul, ha diplomát szereznek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a felsőfokú végzettségűek több mint kétszer annyit keresnek, mint a középfokú végzettségűek. Különösen igaz ez a férfiak esetében: náluk csaknem két és félszeres az előny. Ennek ellenére Magyarországon alacsony, mintegy kilencszázaléknyi a valamilyen képzésben részt vevő felnőttek aránya, pedig az Európai Unió 2020-ra 12 százalékos arányt határozott meg célként.

– A tanulás kiváló módszer arra, hogy az, aki elégedetlen a körülményeivel, változtasson rajtuk – vélekedik Joó Zsuzsanna budapesti karrier-tanácsadó. – Aki korszerű tudással bír, versenyelőnyre tesz szert a munkaerőpiacon.

Ezt a tudást persze nem könnyű megszerezni. A felnőttekben ott munkál a kétely: vajon meg tudok felelni a követelményeknek? Megéri vállalni az utazgatás kényelmetlenségeit és a költségeket? Várnagy Bernadetthez hasonlóan sokaknak sikerült legyőzniük az akadályokat. Okuljon a példájukból!

Miből fizesse?
Ha felnőttként szeretne tanulni, az első akadály, amelyet le kell győznie, a tanulással kapcsolatos költségek előteremtése. – A munkáltatók egy része átvállalja a képzés költségeit vagy annak egy részét, különösen, ha az szorosan kapcsolódik a hallgató náluk végzett munkájához – állítja Károlyi Gyöngyvér, a Pannon Egyetem Felnőttképzési Intézetének munkatársa.

Van olyan intézmény is, ahol kérhet részletfizetést, és a munkaügyi központoknál is szerezhet némi anyagi támogatást. Emellett a minisztériumoknál kiírt pályázatokat is hasznos végigböngészni, a Vidékfejlesztési Minisztérium például támogatja a gazdaképzéseket.

Sokat jelenthet a család segítsége is. – A nagyszülők többnyire szívesen részt vesznek a gyerekek ellátásában – vélekedik Joó Zsuzsanna. – Amikor a második diplomámat szereztem, nekem is segítettek. Nagy könnyebbség, ha a nagyi főzi az ebédet.

A negyvenévesnél fiatalabbak igénybe vehetik a diákhitelt, akkor is, ha posztgraduális képzésben vesznek részt, akár állami, akár költségtérítéses képzés során nappali, esti vagy levelező, esetleg távoktatásos formában tanulnak. A futamidő szabadon alakítható, de legkésőbb a kölcsönt felvevő 40. életévének betöltése után el kell kezdeni a törlesztést.

Tanuljon otthon, az interneten
Ha nem tud vagy nem akar rendszeresen iskolába járni, tegyen próbát a távtanulással, illetve az online programokkal. – Ezeknek a képzéseknek az a legnagyobb előnyük, hogy rugalmasak. Akkor tanulhat, amikor kedve van hozzá és ideje engedi – magyarázza Zarka Dénes, a Budapesti Műszaki Egyetem Oktatásinnovációs és Felnőttképzési Központjának fejlesztési vezetője. – A tanulás önállóan történik, de a hallgató az interneten vagy telefonon kapcsolatot kereshet a tanulótársakkal vagy a tutorokkal, részt vehet online szemináriumokon és konzultációkon, letölthet gyakorló teszteket, sőt akár vizsgázhat is. A széles körű kínálatból egyebek közt számvitelt, könyvvitelt, turizmust, vendéglátást, kommunikációt tanulhat ilyen formában.

Találja meg a motivációt
Reinhardtné Barkóczy Emese, a gödöllői Szent István Egyetem Felnőttképzési és Szaktanácsadási Központjának vezetője szerint az elégedetlenség „küld” vissza sokakat az iskolapadba. Ez volt a fő hajtóerő a cigándi Oláh József számára is. Amikor csődbe ment az autószerelő-műhelye, más kereseti forrás után kellett néznie. – Mindig érdekelt a művészet, csak sosem volt alkalmam, hogy foglalkozzam vele – mondja. – Egy tanár ismerősöm ajánlotta, hogy szerezzek rajztanári diplomát. Először a sárospataki tanítóképzőt végeztem el, majd a nyíregyházi tanárképzőt. – Most 51 éves, öt éve tanít. A következő félévben végzi a mesterképzést.

A budapesti dr. Várkonyi Péter néhány éve döntött úgy, hogy itt az ideje a váltásnak. Harmincnégy éves koráig a vendéglátóiparban dolgozott, volt szakács, pincér, üzletvezető. Úgy érezte, nem jelent nagy kihívást a munkája, többre is képes, és tartozik magának azzal, hogy megpróbál előbbre lépni. A jog érdekelte igazán, ám az egyetem túlságosan nagy falatnak tűnt, ezért az államigazgatási főiskolát választotta. Utána következett az egyetem, idén júniusban doktorált.

Szerezzen időt
Várnagy Bernadett, aki két kislányt nevelt, dolgozott és tanult, tudta, hogy okosan kell gazdálkodnia az idejével, annak ellenére, hogy családja nagyon sokat segített neki: – Vizsgaidőszakban előfordult, hogy „elindult a lakás”, hiszen gyakran nem volt időm rendet rakni meg takarítani. A pizzafutárral is jó ismerősök lettünk.

Bernadett számára, aki maximalista, ez nem volt magától értődő. Belátta, hogy engedményeket kell tennie, hiszen a nap csak 24 órából áll.

Sokszor kevesebb idő jut a családra. – Ha emiatt elégedetlenkednek, érdemes felhívni a figyelmüket arra, hogy a tanulás valamennyiük számára befektetés – javasolja Joó Zsuzsanna.

A 43 éves Kucsera Béláné hét éve kezdte meg tanulmányait Nyíregyházán, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. A tanulás miatt havonta egy hetet távol töltött markazi családjától. Katalin gyakran hívta a gyerekeit és a férjét telefonon, és miután hazaért, megosztotta velük az iskolai élményeit, ezért úgy érezték, nem maradnak ki semmiből. Közben a férje is kedvet kapott a tanuláshoz, most utolsó éves a főiskolán, hamarosan gépészmérnök lesz. És Katalin is újabb, szociális menedzseri diploma megszerzésére készül.

Tanuljon meg tanulni
Ha régóta nem ült már iskolapadban, ijesztőnek tűnhet, hogy vizsgáznia kell. Mosonyiné Hoffer Szonja 46 éves tatabányai tanárnő két tinédzserkorú gyerekkel élte át ezt az érzést, amikor elhatározta, hogy tanítói diplomája mellé némettanárit szerez.

– Korábban elkezdtem már a képzést – mondja Szonja –, de félbehagytam. Ezért a család kétkedéssel szemlélte, hogy ismét tanulni akarok.

Most azonban nem volt munkája, és nagyon szerette volna megkapni a némettanári állást Vértessomlón. Lelkesen tanult, például a tananyagot felmondta mp3-lejátszóra, majd így hallgatta takarítás, mosogatás, utazás közben. A vizsgái remekül sikerültek, ritkán kapott ötösnél rosszabb jegyet.

– Sok felnőtt tart attól, hogy nem tudja megállni a helyét az iskolában – magyarázza Joó Zsuzsanna. – Pedig ha az ember hisz magában, és büszkén vállalja a korát, valamint a vele járó élettapasztalatot, borítékolható a siker.

Hasonló Oláh József tapasztalata is: – Rendszeresen készültem az órákra. Sok mindent jobban átláttam, mint a fiatalabb csoporttársaim, és szomjaztam a megszerezhető tudásra. Talán a tapasztalat és az érdeklődés volt az, ami átsegített a nehézségeken.

Természetes, hogy a felnőtt hallgatóknak sok fizikai és lelki teherrel kell megbirkózniuk. Ne hagyja, hogy ezek legyűrjék! Kérjen segítséget! Egyes iskolák karrierirodái például önbizalom- és önértékelés-fejlesztő tréningeket szerveznek, és abban is segítenek, hogy a későbbiekben megfelelő munkahelyet találjon. A Szegedi Tudományegyetem munkatársai például életvezetési tanácsadást is kínálnak hallgatóiknak, immár online formában is.

Beilleszkedés
Számoljon a korával! Mint a legtöbb felnőtt hallgató, Oláh József is tudatában volt a generációs különbségeknek, amikor újra tanulni kezdett. – A fiatalabbak lelkesen és magabiztosan használták a számítógépet, az internetet – mondja. – Nekem sem kedvem, sem időm nem volt korábban arra, hogy ezekkel foglalkozzam.

Weboldalak tanulni vágyóknak
szakkepesites.hu/szakiranytu: azoknak, akik az irányt keresik. Segítség az egész életen át tartó tanuláshoz;

felnottkepzes.lap.hu: remek kiindulópont minden szempontból;

szakkepesites.hu: megtudhatja, milyen szakképesítések szerezhetők meg Magyarországon, milyen tanfolyamok, képzések indulnak, és ezekre milyen feltételekkel jelentkezhet;

felnottkepzesinfo.hu: a Budapesti Művelődési Központ tematikus linkgyűjteményéből sok minden kiderül, amit a felnőttkori tanulásról tudni érdemes.

Keressen kapcsolatot a többi hallgatóval! Ne szégyelljen tanácsot kérni társaitól, akkor sem, ha a gyermekei lehetnének – tanácsolja Joó Zsuzsanna.

A tanulmányi osztályok munkatársai is szívesen segítenek abban, hogy könnyebben beilleszkedhessen az intézmény életébe. Bátran forduljon hozzájuk a kérdéseivel. A hallgatói önkormányzat tisztségviselői is a segítségére lehetnek, ha valamit nem ért az intézmény működését illetően.

– Bár sok buktatója van a felnőttkori tanulásnak, nagy előny, hogy a hallgató legtöbbször saját maga döntötte el, mit akar tanulni, és nem a szülői elvárásoknak enged, mint sok fiatal – vélekedik Barkóczy Emese. – Az őszinte érdeklődés, az erős motiváció és a tudásszomj segíti őket abban, hogy eredményesen tanuljanak, s nem mellékesen bizonyítaniuk kell a munkaadónak, a kollégáknak, a családnak.

Megéri az erőfeszítést? Kérdezzük meg Várnagy Bernadettet, aki egy egészségügyi magánvállalkozásnál szonográfus, Várkonyi Pétert, aki egy állami cég jogi osztályán dolgozik, Kucsera Bélánét, aki egy idősotthon igazgatója, Oláh Józsefet, aki immár mesterképzésre készül, és Mosonyiné Hoffer Szonját, aki egy német nemzetiségi iskolában tanít. Ők mind azt válaszolják: igen, megérte. – Másfajta, szabadabb életet akartam – mondja Várnagy Bernadett –, és elértem.

Vote it up
177
Tetszett?Szavazzon rá!