Vizsga drukk nélkül

Útmutató a biflázás tudományához vizsgázóknak – és a szüleiknek

Pszichológusok tudományosan megalapozott módszerek egész sorát fedezték fel, amelyek segítségével a diákok jobb eredményeket érhetnek el, ha a felkészülési időszak finisében gyakorolják ezeket. Sajnos az átismétlést semmi sem helyettesíti, örömhír viszont, hogy tanulás közben a diákok hallgathatják kedvenc zenéjüket, és jól érezhetik magukat.

Fő az egészség!
Stresszre hajlamosak, vigyázat: annak teszik ki magukat, hogy a vizsgáik közepén elkapnak valami csúnya meghűlést vagy más betegséget. A koffeintől fűtött éjszakai magolás remek megoldásnak tűnhet arra, hogy rövid idő alatt jelentősen előrehaladjon az ember, ám eközben súlyos kialvatlanságot okoz, szétzilálja étkezési rendjét, tönkreteszi immunrendszerét.

A szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképessége vizsgaidőszakban mélypontra süllyed, ezért minden elképzelhető segítséget meg kell kapnia. Az Ohiói Állami Egyetem 87 középiskolás diák vérképéből megállapította, hogy a keringési rendszer „biztonsági szolgálatát” képező úgynevezett természetes ölősejtjeik szintje ilyenkor jelentősen csökkent.

Az ésszerűség határai között tartott alvás és étkezés mellett a család és a baráti kör is támaszt nyújthat. Az Alabamai Egyetem kutatói a Research in Nursing and Health orvosi folyóiratban közzétett vizsgálatuk eredményeiből kimutatták, hogy a vizsgák idején a társas kapcsolatokból eredő erős támogatás jóval egészségesebb immunsejtszámot eredményezett az alanyok vérében.

Ismétlés, okosan
Mikor fogjon hozzá?
Most! Csak az örökös mostban létezünk, tehát most a legjobb elkezdeni.

Tegye próbára önmagát: A Washington Egyetem (St. Louis) kutatói arról számoltak be, hogy az önellenőrzés segít a frissen tanultak agyi bevésésében. A Psychological Science pszichológiai szaklapban a tudósok leírják, hogy diákok két csoportja közül az egyiket felszólították, olvassanak el egyszer egy prózai bekezdést, majd három alkalommal ellenőrizzék annak ismeretét. A többieknek háromszor kellett elolvasniuk a szövegrészt. Az egy héttel későbbi vizsgán az önellenőrzők a bekezdés 61 százalékát tudták felidézni, míg az újraolvasók csak a 40 százalékát.

Használja a képzeletét: Ismétlés közben próbáljon visszaemlékezni a tanteremre, amelyben az adott témát oktatták. Ez az agy más részeit – a képzeletet és a vizuális érzékelést – is mozgósítja, ez pedig jól jön a vizsgán, amikor tényeket igyekszik feleleveníteni. Ez akár szórakoztató is lehet. Még tanárai mozgását is utánozhatja.

A szülők első számú leckéje: pánikolni tilos!
Sajnálja a gyerekeket? Gondoljon szegény szülőkre! A vizsga előtti időszak számukra nem kevésbé megterhelő. Gyakran ez az első eset, hogy a világ megítéli csemetéjüket, és úgy érzik, őróluk is ítélkezik: ilyenkor dől el, helyesen döntöttek-e az iskolaválasztás fogas kérdésében. Ez, valamint a felismerés, hogy az eredmények teljesen kívül esnek a befolyásukon, elegendő ahhoz, hogy pánikba essenek.

Megvesztegetés
Könnyű azt hinni, hogy más szülők a buzdítás és a színes ismétlőtáblázatok tökéletes elegyét kínálják. A valóságban azonban az a valószínűbb, hogy lekenyerezéshez folyamodnak – pénzt kínálnak a jó eredményekért.

Korrepetálás
A házi korrepetálás nem tanácsos. Némelyik gyermek méltányolja a figyelmet, de a tankönyvek fölötti összezördülés a kívánttal ellentétes hatást válthat ki. Egy barátom hat hónapon át minden este korrepetálta a fiát nyelvtanból, és annyit ért el vele, hogy a srác közepesről elégségesre rontotta az osztályzatát.

– Ha korrepetálni akar, a terítéken lévő feladatra összpontosítson – javasolja Terri Apter, a Cambridge-i Egyetem szociálpszichológusa, aki könyvet írt az érettség témájáról. – Figyeljen a tizenéves reakcióira: majd ő megmondja, hasznos-e ez neki, vagy pedig csak szorongást okoz, esetleg felbosszantja.

Vigyázó szemmel
A dolgozó szülők gondja, hogy nem tudják, tulajdonképpen mennyit tanul a gyerek. De még aki otthon végzi a munkáját, az is nehezen állapíthatja meg, mi zajlik a zárt ajtó mögött, illetve ami ennél is fontosabb, vajon hatékony-e.

Apter szerint a szülő bátran kérdezze meg gyermekét, mire jutott a nap folyamán. – Ha a gyerek nem elég szorgalmas, szinte lehetetlen nem nógatni, ám a nógatást keretek közé lehet szorítani. Szánjon kellő időt az ismétlésre, és jelöljön ki erre egy bizonyos napszakot. Ha pedig ezen valamilyen okból változtatni kell, akkor az elvégeznivalót is újra be kell osztani.

Ezt persze gyakran könnyebb mondani, mint megtenni.

Segítsek?
Ha az ismétlés feszültséget ébreszt, léteznek tolakodás nélküli módszerek a segítségnyújtásra – például rendszeres időközökben bevitt rágcsálnivaló, a kikérdezés felajánlása, vagy általában véve a közelben tartózkodás, rendelkezésre állás, hogy megmagyarázunk ezt-azt, megbeszélünk problémákat.

Apter szerint ez ugyanolyan fontos a főiskolásoknál is. – Bár mind gyakorlati, mind intellektuális szempontból önállóak – mondja a pszichológusnő –, az egyetemi hallgatók is igénylik az érzelmi támogatást, nekik is kell a tudat, hogy szüleik tisztelik erőfeszítéseiket, megbocsátják nekik, ha elszúrnak valamit.

Apter leszögezi: mindenekelőtt létfontosságú, hogy minden szülő megfelelő nézőpontból szemlélje a vizsgákat: – Ne feledje, ha gyermeke nem jól teljesít, az nem olyan, mint valami rettenetes betegség vagy sérülés. Számos lehetőség adódik még.

Különösnek hangzik, de a Chicagói Egyetem 49 hallgatóra kiterjedő, a Journal of Cognition and Developmentben közzétett vizsgálata szerint azok a diákok, akik matematikatanulás közben tanáraik taglejtéseit mímelik, gyorsabban sajátítanak el új módszereket. A mozgás segít a gondolatok agyba rögzítésében.

Hallgasson zenét: A Kaliforniai Egyetem pszichológusai megállapították, hogy a zenehallgatás javíthatja a szellemi teljesítményt. Az egyik vizsgálatban egyetemi hallgatók magasabb pontszámot értek el egy Mozart-zongoraszonáta hallgatása után, mint amikor a tesztlap kitöltéséig csendben ültek. A kutatók úgy vélik, a klasszikus zene összetett felépítése és ritmikája segít az agy racionális és kreatív gondolkodást irányító részeinek összehangolásában is. Ám azt mondják, a rockzene hasonló hatást fejthet ki.

Összegezzen: Semmi esetre sem jó, ha egyre csak azon erőlködik, hogy átrágja magát a jegyzetek kásahegyén. Ez kedvét szegheti. Dr. Dawn Hamilton, aki könyvet írt a sikeres vizsgázásról, azt ajánlja, „filézze ki” az elolvasnivalót, sűrítsen egy-egy oldalt néhány mondatba. Hamilton azt is javasolja, hogy a kulcsfontosságú gondolatokat kapcsolja össze a fejében rímmel vagy a kezdőbetűkből képzett mozaikszóval.

Ön mennyi ideig tudja a figyelmét összpontosítani? Mindenki más és más időtartamig, de kiindulásképpen próbálkozzon a 45/15-ös szabállyal: tanuljon minden órában negyvenöt percet, majd pihenjen tizenötöt. Az emberek zöme egyhuzamban legfeljebb két-három órán át képes tanulni, azután leáll a felfogóképessége. Iktasson a folyamatba kikapcsolódási időszakokat, és a szorgalmas munkáért jutalmazza magát valami különlegessel.

A rendszeres szünetek közbeiktatása segít a tanulás első számú ellensége, a – például takarítás vagy e-mail olvasás ürügyén művelt – lógás kiküszöbölésében is. Régi iskolatársam, Jeremy bevallja, hogy hajdan órákig azt méricskélte, mennyi ideig képes a fejét az állítható asztali lámpája alatt tartani, mielőtt a hőség elviselhetetlenné válik. Ahelyett, hogy leégetné a haját, égessen el némi stresszt kondizással vagy sportolással – netán egyszerűen tegyen egészséges, stresszoldásra kiválóan alkalmas sétát. És építse le a számítógépes játékokat: hadd pihenjen az agya!

Előesti izgalmak: Semmi kétség, a vizsga előtti este cudar lehet. Ne fogjon bele teljesen új témák átismétlésébe – az csak pánikba ejti. Inkább ismételje át a fő pontokat és az összefoglalásokat.

Tulajdonképpen sokkal hasznosabb normális időben lefeküdni és eleget aludni, ettől jobb teljesítményt nyújt majd. Idegei kordában tartására és álmatlanság ellen emlékeztesse magát arra, hogy tudja az anyagot. Parancsoljon megálljt bármiféle borús gondolatnak!

Amikor az ember veszélyben érzi magát, reflexszerűen támadni vagy menekülni próbál, s ilyenkor szervezete a gerincoszlop tetején elhelyezkedő ősi agyterületre irányítja a vért. A létfenntartó ösztönök eluralkodnak, a racionális gondolkodás pedig zuhanórepülésbe kezd.

Ám végső soron azonban mindez a stressz csak az elméjében létezik. A vizsgateremben nincs sem vadállat, sem más fizikai fenyegetés.

Lélekedzés
Világklasszis sportolók ugyanilyen megpróbáltatásokat élnek át a csúcsteljesítményeket kísérő stressznél. Pozitív relaxációs és összpontosítási módszereik alkalmazása segíthet kézben tartani saját idegfeszültségét.

A sportkiválóságok egyik legelterjedtebb technikája az ábrándozás a győzelemről, az éremosztáskor dobogóra lépésről; illetve az ön esetében a zökkenőmentes levizsgázásról.

– Képzelje el a cél megvalósítását – tanácsolja Mary Lou Retton olimpiai bajnok amerikai tornász. – Részletezze a miként lépéseit. Könnyebb magabiztosnak lenni valamiben, aminek a bekövetkezését már látta az ember.

Ezt mélyen az agyába ágyazhatja a neurolingvisztikai programozásnál használatos önhipnózistechnika kölcsönvételével. Fejben mindennap „vetítse le” a sikeres vizsgázás filmjét. Közvetlenül elalvás előtt, reggel ébredéskor, vagy amikor ellazultnak érzi magát. Mindig az utolsó kockákkal indítsa a filmet. Használja mind az öt érzékét.

Mit lát maga körül? Mit hall? Mit ízlel vagy szagol? Képzelje el az épületet, a vizsgatermet és azt, milyen bámulatosan nyugodt. Élénkítse a színeket, fokozza a hangerőt – élje át, mennyire higgadt, amikor eléri azokat a kitűnő eredményeket. Erre az érzésre összpontosítson. Szorítsa össze hüvelyk- és mutatóujját, amikor érzi.

A nagy napon azután, amikor a vizsga helyszínére tart, szorítsa össze ismét hüvelyk- és mutatóujját. Emlékeztesse magát az elképzelt sikerre, és már indulhat is.

Ha ön kiváló tanuló, aki inkább az alapos kidolgozásban, mint a tények puszta megjegyzésében hisz, akkor mindenkinél több oka van rá, hogy alaposan előkészüljön a vizsgatermi nyugodt viselkedésre. Felmérések ugyanis azt mutatják, a vizsgafeszültség a jó tanulók eredményét nagyobb valószínűséggel rontja, mint a közepesekét.

A Michigani Állami Egyetem és a Miami Egyetem kutatói szerint a jó tanulók feszültség alá kerülve elveszíthetik jó rövid távú vagy más néven munkamemóriájukat, amely lehetővé tenné, hogy számokat és gondolatokat dolgozzanak föl, miközben egy problémára összpontosítanak.

A kevésbé fejlett munkamemóriájú diákok esetleg más módszerekre, például mintázatok keresésére (vagy találgatásra) támaszkodnak, és kisebb valószínűséggel roppannak össze feszültség hatására.

Vizsgatermi csigavér
Vessen be relaxációs módszereket. A dolgozatírás megkezdése előtt hunyja be a szemét. Lassan szívja be és fújja ki a levegőt, hogy teste ellazuljon, és elillanjon minden negatív energia.

Ha ez nem válik be, rágjon! Elaine Wilmore, a dallasi Baptista Egyetem tanára kimutatta: a rágógumi oldhatja a diákok szorongását és javíthatja vizsgaeredményeiket.

A kabaláról se feledkezzen meg: sok diák saját babonákban hisz, például valamiféle szerencseholmi magára öltésében, talizmán viselésében vagy egy bizonyos ülőhely elfoglalásában. Egyesek „kabalaeledelt” fogyasztanak, vagy akár ugyanazt a tollat használják, amelyikkel az órákon jegyzeteltek, mivel „az a toll tudja az anyagot”.

A kutatók azt mondják, az efféle „varázslat” feltehetőleg a szorongás enyhítése révén hat, és optimális teljesítménye szintjén tartja a vizsgázót. De bármit tesz is, ügyeljen arra, nehogy elveszítse kabalamanóját, kabalatollát vagy kabala alsóneműjét.

Vote it up
38
Tetszett?Szavazzon rá!